128414

Kossuth és Kincsem is felkerült az égboltra

A napokban újabb öt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), az elnevezések ihletői között megtalálhatjuk Kossuthot és a magyar csodakancát, Kincsemet is. Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében mára ezernél is több aszteroidát fedeztek fel magyar kutatók.

Fotó: S. Kürti
Fotó: S. Kürti

A Kossuthról elnevezett kisbolygót 2003. november 5-én fedezte fel az obszervatórium munkatársa, Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs Piszkéstetőn. A 4-5 km átmérőjű égitest átlagosan 450 millió km távolságban kering a Nap körül. André Kertésznek (1894-1985), a világhírű magyar származású fotóművésznek a nevét viseli az az égitest, amelyet Sárneczky Krisztián a NASA földközeli kisbolygókat követő programjának (NEAT) 2002. március 12-i felvételein azonosított. A budapesti születésű, majd Párizsban és New Yorkban alkotó Kertész Andort a művészi dokumentarizmus legnagyobb alakjai között tartják számon. A szokásosnál hosszabb ideig tartott, mire a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta a "Kincsem" elnevezést. A csillagászok úgy vélik, a késlekedésben minden bizonnyal szerepet játszott az IAU tiltása is, hogy egy aszteroida kisállatokról, esetleg a felfedező kedvencéről kapja a nevét. "Kincsem példája természetesen egészen más, és végül az elnevezéseket jóváhagyó bizottság is belátta, hogy esetünkben egy nemzeti ikonról, minden idők egyik legjobb versenylováról van szó" – mondja Sárneckzy Krisztián. A csillagász egy további, 1-2 km-es égitestet hazánk egyik legszebb tájáról, gyermekkori élményei meghatározó helyszínéről nevezett el: a "keresztségben" a Badacsony nevet kapta. De mostantól Hofi Géza és a Sydney-i Egyetem neves csillagászprofesszora, Timothy R. Bedding nevét is őrzi egy-egy aszteroida.

    A kisbolygók vagy aszteroidák a Nap körül keringő, kisméretű, szilárd égitestek. A jelenlegi elméletek szerint legtöbbjük a Naprendszer keletkezésekor létrejött anyagkorongból származik, amely nem állt össze bolygóvá. Többségük a Mars és a Jupiter pályája között elhelyezkedő, ún. kisbolygóövben kering. Az aszteroidák felfedezésükkor ideiglenes nevet kapnak, amennyiben legalább két éjszaka sikeresen megfigyelték őket, és nem azonosak egyetlen, korábban már besorolt objektummal sem. Miután az égitest pályáját sikerül úgy meghatározni, hogy a pozíciója hosszú időre megbízhatóan előre jelezhető, a kisbolygó végleges számot kap. Ezután felfedezője javaslatot tehet az elnevezésére, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Uniónak kell jóváhagynia.

     "A Magyarországon felfedezett kisbolygók esetében nem volt kérdéses, hogy hazánkban élő és alkotó csillagászokat, művészeket, illetve magyar városokat jelöljünk meg a névjavaslatokban – hangsúlyozzák a Konkoly Obszervatórium kutatói. - A NEAT-képeken talált égitesteket viszont a NASA által szponzorált program és honlap nélkül nem fedezhettük volna fel, így elnevezésükhöz olyan személyeket kerestünk, akik Magyarországhoz és az Egyesült Államokhoz egyaránt kötődnek, de világraszóló eredményeiket már az Újvilágban érték el."

-szzs-