131576

Elhunyt Hadlaczky Gyula citológus, az MTA doktora

 Életének 65. évében elhunyt Hadlaczky Gyula, genetikus, citológus, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. A Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas, nemzetközi hírű szakember a kromoszómaszerkezet kutatásában ért el kimagasló eredményeket, nevéhez fűződik az első mesterséges emlőskromoszóma létrehozása.

Hadlaczky Gyula egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte, 1972-ben szerzett agrármérnöki diplomát. 1973-tól a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének segédmunkatársa volt. 1974-ben alma materében citogenetikai témakörben védte meg egyetemi doktori dolgozatát. 1979-1980 között Wellcome Trust ösztöndíjjal izolált emlőskromoszómákon szerkezeti vizsgálatokat végzett az Edinburgh-i Western General Hospitalban, a Clinical and Population Cytogenetics intézetben. 1984-től 1985-ig a Svéd Királyi Akadémia ösztöndíjával a stockholmi Karolinska Institutetban dolgozott, ahol az interfázisban lévő sejtmagok térbeli rendjét kutatta, hazatérte után a kromoszóma központi elemének, a centromeronnak szerkezeti vizsgálatába kezdett. Felfedezte a kromoszómák egyes régióinak nagyléptékű amplifikációs képességét, amelynek felhasználásával mesterséges kromoszómák állíthatók elő. 1993-ban a mesterséges kromoszómával kapcsolatos kutatási eredményei alapján akadémiai doktori fokozatot szerzett, és a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének tudományos tanácsadójaként folytatta munkáját. 1995-ben a kromoszómatechnika fejlesztésére létrehozott Chromos Molecular Systems Inc. alapítója és főmunkatársa lett.

     Hadlaczky Gyula tudományos karrierje a kromoszómakutatáshoz köthető, a tudós a kromoszómaszerkezet kutatásának nemzetközileg elismert alakja volt. A felfedező kutatástól a technológiafejlesztésig ívelő életpályája során kidolgozta a szatellit DNS-alapú mesterséges kromoszóma előállításának módját, majd azt a modern biotechnológiában sokrétűen felhasználható eszközzé tette. A háromgenerációs fejlesztés eredménye a mára növényekben és állatokban egyaránt ellenőrzött módon előállítható mesterséges kromoszóma, amellyel méretkorlátok nélkül építhető be magasabb rendű szervezetek sejtmagjába genetikai információ. Hadlaczky Gyula több évtizedes munkája lehetővé tette emlős sejtvonalakban a gyógyszermolekulákat termelő, növényekben a bioüzemanyag-előállítás hatékonyságát növelő mesterséges kromoszómák kifejlesztését. A legutóbbi modellszervezeteken végzett sikeres kutatásai alapján a mesterséges kromoszóma alkalmazását a génterápia egyik lehetséges módszerének tekintik. A tudós életműve több mint 70 tudományos publikációból és 50 szabadalomból áll. Nevéhez fűződik Magyarország egyik legsikeresebb biotechnológiai innovációja.

     A tudós a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. Munkássága elismeréseként elnyerte 1976-ben a Magyar Tudományos Akadémia Ifjúsági Díját, 1991-ben a Szegedi Biológiai Központ Straub-plakettjét, 2000-ben a Széchenyi-díjat. 2007-ben Gábor Dénes-díjat kapott, 2012-ben a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.

     Hadlaczky Gyula céltudatos felfedező kutatói és fejlesztőmunkája, a tudománynak elkötelezett élete példaként állhat minden fiatal kutató előtt.