137191

A Fény a növénybiológiában

 

A Fény Nemzetközi Éve keretében a

az MTA Biológiai Tudományok Osztálya  „A FÉNY A NÖVÉNYBIOLÓGIÁBAN” címmel tartott tudományos ülést 2015. november 9-én.


 Az ülést Kroó Norbert akadémikus előadása nyitotta meg, mint a „2015 A FÉNY NEMZETKÖZI ÉVE" rendezvénysorozat hazai főszervezője. Ismertette a rendezvénysorozat célkitűzéseit, eddigi fő eseményeit, valamint érdekes tudománytörténeti és új kutatási eredmények segítségével adott áttekintést a fény kutatásának múltjáról és jelenéről. Ezt követően Böddi Béla, mint a tudományos ülés szervezője ismertette a rendezvény programja összeállításának alapgondolatait. Hangsúlyozta, hogy a szervezés során tudatosan törekedtek arra, hogy minél szélesebb körből hívjanak meg előadókat; ezzel akarták bemutatni a növénybiológia komplexitását. Ennek megfelelően a fotoreceptorokon keresztül kiváltott génaktivitás változástól a fotoszintézis, a fénystressz biofizikai, biokémiai, sejttani és szervezettani vonatkozásait, valamint a fotoszintézisen keresztül az ökológiai vonatkozásait is átölelő előadássorozatot terveztek, amelyre meghívták a hazai kutatóintézetek és oktatási intézmények jeles kutatóit, oktatóit.

A rendezvény két fő részből tevődött össze:

Az első szekcióban a fény, mint regulátor és mint energiaforrás került bemutatásra. A regulátor szerepről érdekes összefoglalást kaphattak a hallgatók, ugyanis ez az egyik olyan fontos kutatási terület, ahol a növénybiológia sikeresen alkalmazza a molekuláris biológiai módszereit, és amiben jelentős hazai kutatási eredmények is születnek. A fény energiaforrás szerepét egyrészt a fotoszintézis kutatások, másrészt a fénystressz kutatási eredmények mutatták be. A fotoszintézis kutatások új eredményeibe a bakteriális fotoszintézis biofizikai aspektusain keresztül nyílt betekintési lehetőség, másrészt a magasabb rendű növények plasztiszainak tilakoid membránjaiban található klorofill-protein makrodomének szerkezeti kutatásáról, és modern kutatási módszereiről hangzottal el áttekintő előadások. A fénynek, mint stresszornak, a látható, és az UV tartományban is jelentős szerepe van a növényélettanban. Ezt e téma két nemzetközileg elismert kutatója mutatta be. Nagy érdeklődéssel volt nyomon követhető a mikrobiális rodopszinok működéséről és bioelektronikai alkalmazásaikról szóló összefoglalás. Az ülés első részét két előadás zárta, amiben a fotoszintetizáló szervezetek által történő hidrogéntermelés, mint megújuló energiaforrás molekuláris alapjairól és gyakorlati felhasználási lehetőségeiről kaphatott a hallgató  áttekintést.

 A második szekció témája a hazai fotoszintézis kutatások áttekintése volt. Ebben a részben az infraindividuális és szupraindividuális kutatások is szerepeltek. Az első részben a gerjesztési energia allokációjának, illetve a tilakoid membrán működésének az ismertetésén át biofizikai, biokémiai és sejttani eredményeket ismertettek az előadók. Érdekes eredmények hangzottak el a fény szerepéről az abiotikus stresszorokhoz való alkalmazkodásban.  A szupraindividuális témájú előadások a mikroalgák által termelt fotoszintetikumok felhasználási lehetőségeiről, a gyep-ökoszisztémák széndioxid forgalmáról és az állományalkotó fafajok fotoszintéziséről és növekedési adatairól szóló összefoglalók voltak.

Ezzel a szekcióval az előadók fel kívánták eleveníteni a korábbi évek rendszeres, kétévenkénti „Hazai Fotoszintézis Kutatók Találkozó"-ját. Ezen a rendezvényen tapasztalt kollégák tartottak előadásokat, de a jövőben megszervezendő találkozókon a fiatalabb, főleg doktorandusz hallgatóknak is szeretnének a szervezők lehetőséget adni kutatásuk eredményeinek bemutatására, mivel,  az ilyen konferenciák a doktori képzés fontos részét is képezik.

Az ülésen közel 50 fős hallgatóság vett részt az ország legjelentősebb kutatóintézeteiből és egyetemeiről. Külön köszönet az előadóknak, akik nagy kreativitással és lelkesedéssel vállalták a szakmai ülésen való részvételt.

 

 Böddi Béla, az MTA doktora