137170

Méltókképpen emlékeztek Gruber József születésének 100. évfordulójára

Az emlékülés szervezését és levezető elnöki szerepét Szabó Szilárd a műszaki tudományok kandidátusa, az Áramlás és Hőtechnikai Tudományos Bizottság elnöke vállalta magára.

 

 

 

 

Stépán Gábor az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke köszöntötte a megjelenteket, és egyben köszönetet is mondott az Áramlás-és Hőtechnikai Tudományos Bizottságnak, hogy megszervezték ezt az emlékülést, Gruber József születésének 100. évfordulója alkalmából. Mint hangsúlyozta, egy olyan tudományos pálya előtt tisztelegnek, amely sajnos nagyon hamar megszakadt. Örömének adott hangot abból az okból, hogy ilyen sokan fontosnak tartották, akár megemlékezőként, akár hallgatóságként, hogy jelen legyenek az ülésen.
Eötvös Lóránt gondolatát idézte, „ ... a tudomány zászlaját olyan magasra kell tartani, hogy a határainkon túl is látszódjék.” Gruber Józsefnek olyan időben kellett dolgozni, amikor a politikai viszonyok egyáltalán nem kedveztek Magyarország nemzetközi kulturális életével kiépített viszonynak. Nehéz volt akkoriban ezt a zászlót tartani és magasra emelni.
Utalt azokra a történelmi találkozásokra, amelyek szintén fémjelezték Gruber József életét. A szakmai kapcsolat miatt is elsőként említette Kármán Tódort, akit a BME rektoraként díszdoktorrá avatott. Az akkori viszonyok között ez nagy kihívást és bátorságot jelentett.
Megemlítette Bartók Bélát, aki 1945-ben Amerikában kórházban feküdt, halála előtt azt mondta orvosának, „csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem.‟  Ebből a szempontból Gruber József is hasonlóképpen távozott, még neki is sok terve, kutatnivalója lett volna még.
Záró gondolataiban Stépán Gábor a jövőbe tekintett. Gruber József az Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Világszövetség magyar nemzeti bizottságának alapítója volt. Ez a szervezet a legrégebb óta szervez 4 évente kongresszust. Éppen jövőre lesz Montreálban Világkongresszus. Mint a nemzeti bizottság jelenlegi elnöke arra kérte a jelenlevő szakembereket, hogy minél többen vegyenek részt rajta. Vigyék tovább azt a zászlót, amit Gruber József olyan magasra emelt.
Ezekkel a gondolatokkal zárta köszöntőjét és jó munkát kívánt az üléshez.

Kullmann László, műszaki tudományok kandidátusa, az Áramlási és Hőtechnikai Tudományos Bizottság volt elnöke levéltári kutatásokkal, évkönyvek feldolgozásával, állította össze Gruber József részletes szakmai életrajzát.

A teljes szöveg a linkre kattintva elolvasható.

Az életrajzi adatok ismertetése után személyes hangvitelű gondolatokkal idézte egykori oktatójával közös élményeit. Nagy tisztelettel adózott az oktató egyéniség, a segítőkész, szigorú, de igazságos ember emléke előtt.

Vajna Zoltán az MTA rendes tagja a közös munkával eltöltött évekről beszélt. Mint hangsúlyozta, nehéz kiemelni egy-egy momentumot a hatalmas életműből, az emberi tartásról, ami Gruber Józsefet jellemezte. Az idő rövidsége miatt csak szemelvények felidézésére van mód.

A megemlékezés teljes szövege a linkre kattintva olvasható. 

 

 

Czibere Tibor az MTA rendes tagja elmesélte, hogy egyetemi tanulmányait a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végezvén nem hallgathatta egyetemi előadásait. Kiváló előadó képességét, szakmai felkészültségét csak később különféle tudományos rendezvényeken, konferenciákon ismerhette meg.
1956 márciusában került a budapesti Ganz Vagon- és Gépgyár Hajtómű Tervezési Osztályára, ahol a hidrodinamikus nyomatékváltókban kialakuló áramlási folyamatok kutatása és számítása lett a feladata.
Borbély Samu egykori professzora ekkor már a BME Gépészmérnöki Kara Matematikai Tanszékének a vezetője volt, és így az ő közvetítésével kerültem szakmai kapcsolatba Gruber professzorral.
A nyomatékváltókban kialakuló áramlások számítására sikerült egy eljárást kidolgoznia, aminek segítségével a Ganz-nyomatékváltók hatásfokát javítani lehetett. Ezután áthelyezték a gyár Vízgép Kutatási Osztályára, hogy az új számítási eljárást a gyár szivattyú- és vízturbina-gyártmányai tervezési-fejlesztési munkái során is hasznosítani lehessen. Ez a Ganz- és a MÁVAG-gyár egyesítésének időpontjában történt, amikor Varga József a BME Vízgépek Tanszékének a vezetője lett.
A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának keretében 1967-ben megalakult az Áramlás- és Hőtechnikai Bizottság, amelynek Gruber és Varga professzorok a bizottság társelnökei lettek, ő pedig - miután 1963 óta már a műszaki tudományok kandidátusa lett - a bizottságnak a titkára lett. Ettől kezdve Borbély, Gruber és Varga professzorok a szakmai fejlődése jelentős tényezői lettek.

Az előadás pdf-je a linkre kattintva megtekinthető. 

Somlyódy László az MTA rendes tagja a pedagógus egyéniség rajzát mutatta be a hallgatóságnak. Gruber József volt az az oktató, aki az osztályozás új módszerét dolgozta ki. Beleépítette értékelési módszerébe azt a tényezőt, hogy a számonkérés, a vizsga során a hallgató izgul. Számára az volt a leglényegesebb, hogy a tananyagot tudja-e valaki. Ha az elmélet jó volt, de elszámolta magát a hallgató, akkor még értékelte a tárgyi tudást. Viszont szigorúan vette, ha elvi hibát vétett a hallgató. Hihetetlen módon ösztönözte az érdeklődő hallgatókat. Tervezési munkáiban is a maximumra törekedett. Nem kész terveket adaptált, hanem mindig maga kereste meg a legtökéletesebb megoldásokat. Hatalmas matematikai tudása volt, amit probléma megoldó képességével ötvözött.

Az előadás pdf-je a linkre kattintva megtekinthető.

Fay Árpád docens szintén dolgozott együtt Gruber Józseffel. Ő az egyik kedvenc témáját, a tehetetlenségi leválások kutatását ismertette. Felhívta a mai fiatal nemzedék figyelmét arra, hogy van ebben a témában még bőven kutatni való.

 

 

 

 

Befejezésül Vad János, az MTA doktora, beszélt arról, hogy lehet továbbvinni azt a szellemi örökséget, amit Gruber József hagyott maga után. A kutatási területek közül, melyek tovább élnek a mai napig a tanszéken, három fő területet emelt ki. Az egyik a ventillátor kutatás. Ezek üzemviteli kutatásával, továbbfejlesztésével foglalkoznak a mai napig. A gépek hatásfoknövelését, a kibocsátott hangterhelés csökkenését akarják elérni. Beszélt az ipari beágyazottságról is. A kutatócsoport munkájának eredményeképpen olyan ventillátorok valósultak meg, melyek vagy egyedi gyártásban beépítésben üzemelnek, vagy prototípus illetve kereskedelmi forgalomban elérhető verzióban állnak rendelkezésre. A másik fő terület az áramlástani kutatások köre. A Kármán Tódor szélcsatorna laboratórium a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra egyik központja. Itt a repüléstechnika számára végeznek kutatásokat. Büszkén mondta el, hogy a jelenlegi tanszéki ventillátor kutató csoportnak legfrissebb doktori disszertációja a NASA-val való együttműködés eredményeképpen jött létre. A harmadik kutatási terület, amit kiemelt a gépek hatásfokjavítását tűzte ki célul.

Zárszóként Szabó Szilárd összegezte az emlékülést. Mint elmondta, öt olyan előadást hallottak, amelyeket olyanok tartottak, akiknek személyes élményeik voltak Gruber Józseffel, de jelen vannak a jelen és a jövő képviselői, akik továbbviszik Gruber József szellemi örökségét.