136317
A tudománydiplomácia hírei
Vissza
2015. 05. 15.

Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

Öt Nobel-díjas – Sir Paul Nurse, Jules Hoffmann, Serge Haroche, Jean Tirole és Edvard Ingjald Moser –, valamint a matematikai Nobel-díjnak számító Wolf-díjjal kitüntetett Lovász László próbálta meggyőzni az Európai Bizottság vezetőit arról, hogy fontos lenne kiszámítható módon támogatni az Európai Unióban folyó alapkutatásokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán munkaebéden fogadta a tudósokat. A találkozón részt vett Jyrki Katainen, az EB alelnöke, továbbá Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa is.

„Jó hangulatú beszélgetés volt. Mi tudósok amellett próbáltunk érveket felhozni, hogy a tudományos alapkutatás mennyire fontos, és hogy ennek a támogatását ne csökkentsék az új innovációs alap miatt, már csak azért sem, mert az alapkutatás egyébként is az egész innovációs lánc kiindulópontja” – mondta el Lovász László az mta.hu-nak.

Csoportkép a tanácskozás után az EB épületében. Balról jobbra az első sorban: Serge Haroche, Jyrki Katainen, Paul Nurse, Jean-Claude Juncker, Jules Hoffmann és Carlos Moedas; a második sorban Edvard Ingjald Moser, Lovász László és Jean Tirole
Csoportkép a tanácskozás után az EB épületében. Balról jobbra az első sorban: Serge Haroche, Jyrki Katainen, Paul Nurse, Jean-Claude Juncker, Jules Hoffmann és Carlos Moedas; a második sorban Edvard Ingjald Moser, Lovász László és Jean Tirole


Jean-Claude Juncker tavaly novemberben jelentette be a European Fund for Strategic Investments (EFSI) létrehozásának tervét. A program lényege, hogy az EU három év alatt 315 milliárd eurónyi pénzt mozgasson meg fontos, de még a Németországhoz hasonló fejlett tagállamokban is elhalasztott fejlesztések megvalósítására. Az EB úgy tervezi, hogy a központi EU-s források és a tagállamok mellett számos magánbefektető pénze járul majd hozzá a fejlesztési programhoz.

Az EFSI pénzalapját részben viszont a Horizont 2020 nevű uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP) költségvetésének terhére töltenék fel, ami azért érzékeny kérdés, mert a keretprogramban a felfedező kutatásokat támogató ösztöndíjak és programok költségvetését is csökkentették, és az elvonások ezen a területen nem pótolhatóak a Bizottság által létrehozott új beruházási alapból. Ezek közül is legjelentősebbek az EU legnagyobb, alapkutatásokat támogató intézménye, az Európai Kutatási Tanács (ERC) a pályázatai, illetve a Marie Skłodowska-Curie Actions ösztöndíjak, amelyek együttesen a teljes Horizont 2020 költségvetés egynegyedét teszik ki. A felfedező kutatások európai forrásainak csökkentését rendkívül károsnak tartja a kutatói közösség. Az EB több tiltakozó nyilatkozatot és nyílt levelet kapott e terv miatt, és a hat tudós ezért kért találkozót a Bizottság vezetőitől.

Az eseményre készülve Jean-Claude Juncker arra emlékeztetett, hogy az EFSI elindítását megelőző tárgyalások az utolsó szakaszuknál tartanak. „A társ-jogalkotókkal együtt azon munkálkodom, hogy minimális legyen az a hatás, amely az alapkutatásokat érintheti, és amelyről tudom, hogy aggodalom övezi a kutatói közösség körében” – mondta az EB elnöke szerda délelőtt Brüsszelben.

Körvonalazódó megegyezés

A szerda délben, az EB Berlaymont-épületében tartott, részletekbe menő, másfél órás megbeszélésen valóban körvonalazódott a kompromisszum. A munkaebéd után tartott sajtótájékoztatón Carlos Moedas szintén arról beszélt, hogy az EFSI feltöltésének módjáról még vita van a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács között. „A Bizottság nagyon keményen dolgozik azon, hogy az elvonás minél kisebb mértékben legyen hatással az alapkutatásokra, vagyis a European Research Council pályázataira és a Marie Curie ösztöndíjra” – számolt be az egyeztetésről Moedas.

Sir Paul Nurse, az orvosi Nobel-díj 2001-es díjazottja hozzátette, hogy szerinte a fenntartható gazdasági bővülésnek és a közjónak a tudomány és a tudástermelés az alapja, a támogatások elvonása pedig ezzel a céllal ellentétes. Az alapkutatás finanszírozásának megóvásában a tagállami kormányokra, azaz a Tanács döntésére is szükség van – mondta.

Lovász László, az MTA elnöke
Lovász László, az MTA elnöke

 

Elindultunk a nemzetközi alapkutatási közösség felé

„Úgy gondolom, sikerült meggyőzni az EB vezetőit arról, hogy az egyébként nagyon hasznos új támogatási terv miatt ne vonjanak el forrásokat az alapkutatástól, ennek egyébként is nagyon rossz üzenete lenne. Többek között megemlítettem, hogy az ERC-pályázatok Magyarországnak, illetve az egész régiónak fontosak, mert egy hidat jelentenek ahhoz, hogy kutatóink bekerüljenek a nemzetközi alapkutatási közösségbe. A hazai jó eredményekre utalva röviden elmondtam, hogy mi elindultunk ezen az úton, és remélhetőleg a jövőben is sikeresek leszünk a pályázatokban. Ugyanígy a Marie Curie pályázati rendszer is nagyon fontos a számunkra” – mondta Lovász László.

A korábbi elképzelések szerint az EB 1,7%-ot (több mint 220 millió eurót) vonna el az ERC költségvetéséből az EFSI céljaira. Ez körülbelül 150 granttel és 900 kutatóhellyel jelentene kevesebbet az ERC amúgy is túlpályázott rendszerében. A szerdai találkozó eredménye tehát ennek jelentős mérséklése lehet.

Horizont 2020


Az EU kutatási és technológiafejlesztési keretprogramját 1984-ben hozták létre. A legutóbbi (immár nyolcadik) szakasz a Horizont 2020, amelynek három pillére keretében 2014-2020 között körülbelül 80 milliárd euró jut alapkutatásokra, ipari fejlesztésekre (többek között nanotechnológiára, biotechnológiára), valamint különböző társadalmi-gazdasági problémák megoldására. Az első, „Kiváló tudomány” elnevezésű  pillér költségvetése 24 milliárd euró. Ennek a pillérnek a része az Európai Kutatási Tanács (ERC), amely az EU legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működteti. E pályázatokon az új EU-tagállamokból érkezők közül a magyar kutatók pályázatai igen jól szerepeltek: 2007 és 2013 között a térség 107 nyertes projektje közül 47 érkezett Magyarországról. A Marie Skłodowska-Curie Actions pályafutás-fejlesztési ösztöndíj pedig azt segíti elő, hogy a tapasztalt kutatók új területeken próbálhassák ki magukat, és ezáltal új ismeretekhez juthassanak.

 

Hétfős tanácsadó testület

A brüsszeli tanácskozás másik eredménye, hogy az EB egy hétfős tudományos tanácsadó testület létrehozását tervezi az eddigi főtanácsadói poszt helyett. A korábbi, José Manuel Barroso által vezetett EB-ben ugyanis Anne Glover brit mikrobiológus látta el a bizottsági elnök mellett dolgozó tudományos főtanácsadó szerepét, azonban az ő mandátuma az új EB felállásával megszűnt.

A Juncker-bizottság terve szerint a testületi tagságot kiváló kutatóknak ajánlják fel. A testülettel szemben az az elvárás, hogy a több tudományterületről érkező tudósok függetlenségüket megőrizve, intézményi és politikai befolyástól mentesen és átlátható módon adjanak tanácsokat, és határozzák meg, hogy egy-egy témában melyek a legfontosabb tények. A testület feladata lenne továbbá, hogy az európai tudományos akadémiák és más kutatóműhelyek eredményeit közvetítse az Európai Bizottság részére.

„Számomra nagyon jó üzenete volt annak, hogy három európai vezető tekintélyes időt szánt tudományos kérdésekre, illetve arra, hogy ezekben a kérdésekben egyezségre jussanak a tudományos közösséggel” – mondta Lovász László.

Balra Sir Paul Nurse genetikus, az orvosi Nobel-díj 2001-es díjazottja, a Royal Society elnöke, középen Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa, jobbra Jules Hoffmann biológus, az orvosi Nobel-díj 2011-es díjazottja
Balra Sir Paul Nurse genetikus, az orvosi Nobel-díj 2001-es díjazottja, a Royal Society elnöke, középen Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa, jobbra Jules Hoffmann biológus, az orvosi Nobel-díj 2011-es díjazottja

 

A BBC News híre az egyeztetésről: Vezető tudóstestület ad tanácsokat az Európai Bizottságnak