A tudomány hírei

  • Új eredmények a bőrrák molekuláris hátterének feltárásában

    2016.01.12.

    A Journal of Biological Chemistry „A hét közleménye” rovatban számolt be Nyitray László, az MTA doktora, valamint Reményi Attila és Gógl Gergő biológusok eredményéről. A kutatók a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták.

  • Újabb bizonyíték, hogy csillaganyagból vagyunk

    2016.01.12.

    Több millió évvel a Nap születése előtt történt szupernóva-robbanások nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában közölt eredmények szinte archeológiai karakterű képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

  • Folyadékszerkezetek: az egyszerű kutatása vezet el a bonyolult megértéséhez

    2016.01.10.

    Csaknem nyolcvan éve vizsgálják és próbálják minél pontosabban leírni a tudósok az egyik leghétköznapibb folyadék, a korábban tűzoltásra és hűtőanyagként is használt szén-tetraklorid (CCl4) szerkezetét. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont “Folyadékszerkezet” kutatócsoportjának három tagja ehhez a munkához járult hozzá a közelmúltban publikált kutatási eredményével.

  • Robbanthatott-e hidrogénbombát Észak-Korea?

    2016.01.07.

    Az atombomba és a hidrogénbomba legfontosabb jellegzetességeit, a közöttük lévő különbségeket, illetve az előállításukkal kapcsolatos feltételeket foglalta össze az mta.hu-nak adott válaszaiban Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa.

  • Magyarok az ősi grönlandi por nyomában

    2016.01.07.

    Akár Európából is juthatott poranyag Grönlandra az utolsó eljegesedési maximum idején, nagyjából 26–19 ezer éve. Újvári Gábornak, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményét a Geophysical Research Letters közölte. A kutatással érthetőbbé válik az északi félteke légköri cirkulációja, és pontosíthatók az utolsó eljegesedési maximum idejére kidolgozott légköri modellek.

  • Egyszerűsödik a nanogyémántok ábécéje

    2015.12.29.

    Meglepő eredményre jutott az MTA Természettudományi Kutatóközpont munkatársa külföldi kollégáival együttműködve a nanogyémántok szerkezetének vizsgálata során. Irodalmi adatok alapján különböző típusokat – a nanogyémántok ábécéjének tagjait, például h-,i-, m-, n-gyémántot – kellett volna azonosítaniuk. A kutatók azonban az ábécé helyett egy komplex, a jól ismert „közönséges” gyémánt [...]

  • Magyar kutatók eredménye segíthet a vulkánkitörések előrejelzésében

    2015.12.28.

    Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Lukács Réka vezetésével, svájci, ausztrál és német kutatókkal, valamint az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Csillagászati Kutatócsoporttal együttműködve a cirkon elemzésével határozta meg a Bükk előterében előforduló vulkáni képződmények keletkezési korát és a kiterjedt magmatározók fennállásának időtartamát.

  • Átadták a Gábor Dénes-díjakat

    2015.12.18.

    Három akadémikus és az MTA három doktora is átvehette a Parlamentben kiosztott Gábor Dénes-díjak egyikét. A műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, valamint a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére alapított díjakat idén immár 27. alkalommal ítélték oda.

  • Izgalmas jeleket észleltek a CERN-ben

    2015.12.18.

    A Nagy Hadronütköztető két detektorában is szokatlan jeleket találtak nagy energiájú proton-proton ütközésekben. Az adatok utalhatnak egy teljesen váratlan, új részecskére, azonban egyelőre valószínűbb, hogy csak véletlen egybeesésről van szó.

  • Debreceni kutatók egy igen ritka atommag-reakció első megfigyelői között

    2015.12.16.

    A vörös óriás csillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atomki kutatói is részt vesznek.