125869
A tudomány hírei
Vissza
2010. 11. 02.

Új fejezet az érszűkület elleni küzdelemben

A vörösvértestek érelmeszesedésben betöltött szerepét helyezi új megvilágításba az a nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó, az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology című folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben Balla György akadémikus és Balla József, az MTA doktora számolt be az általuk vezetett nemzetközi kutatócsoport eredményeiről. A tudományos publikációt az Európai Kardiológiai Társaság a hónap cikkének választotta.

Az érelmeszesedés okait vizsgálva a két magyar kutató a tanulmányban elsőként vetette fel és szolgáltatott klinikai bizonyítékokat arra, hogy a vörösvértestek szabaddá vált hemoglobinja központi szerepet játszik az érszűkületet okozó, úgynevezett szklerotikus plakkok kialakulásában. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának két professzora. Balla György és Balla József már több mint két évtizede vizsgálják a jelenséget.

Balla György
Balla György

A testvérek - akik közül Balla György a DE OEC Gyermekgyógyászati Intézetének igazgatója, Balla József pedig a felsőoktatási intézmény Nephrologiai Tanszékének vezetője - az 1990-es évek elején elsősorban elméleti kutatásokat végeztek. A két kutató ebben az időben leírta, hogy a hem, a vörösvértestek egyik fő alkotórészének, az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobinnak a vastartalmú porfiringyűrűje nagyon hatékonyan segíti az alacsony tömegű vérzsír oxidációját, ugyanakkor az erek belsejét bélelő, vékony hártya, az endothelium sejtjeit is károsítja, érzékennyé téve azokat a nagy reakcióképességű, rövid életű, de az emberi szervezetben sok kárt okozó szabadgyökökkel szemben. Ugyanakkor a hem, nem mérgező dózisban alkalmazva, néhány órán belül védelmi rendszert alakít ki, ami minden emberi sejtben létrejöhet, így magában az erek falában is.  A sejtekben megtalálható védekező rendszer, az általuk hemoxigenáz/ferritinnek elnevezett szisztéma egy általános stressz adaptációs védelmi reakció.

Balla József
Balla József

Az elméleti megalapozás után a kutatók az utóbbi tíz esztendőben már arra törekedtek, hogy érbetegségek, köztük az érelmeszesedés okaival kapcsolatos elméletüket a gyakorlatban is igazolni tudják. A Debreceni Egyetemen - külföldi kutatók bevonásával - folytatott kísérletek egyik legfontosabb megállapítása: a vörösvértestek indítják el az érszűkülethez vezető folyamatot azzal, hogy bejutnak az érfal belső részén található, koleszterinnel átitatott foltokba, az úgynevezett lágy plakkokba. A vörösvértestek itt azonnal szétesnek, az egyik fő alkotóelemük, az oxigén és a szén-dioxid szállítását végző hemoglobin pedig kiszabadul és oxidálódik. - A felszabadult hemoglobin ekkor a „rossz tulajdonságait" mutatja meg - fogalmazott Balla József, kiemelve a hemoglobin molekula vastartalmú részének, az oxigént lazán kötő hem-nek a szerepét. Ez a hem a felelős ugyanis a lágy plakk oxidációjáért és az annak környezetében lévő sejtek károsodásáért, sőt pusztulásáért. A szabaddá váló hem által elindított láncreakció eredményeként a lágy plakk instabil, rosszindulatú plakká változik, az artériák belső fala pedig károsodik. A hemoglobin oxidációjakor azonban nem csupán a hem okoz problémát: a globin, a fehérje is oxidálódik és ezzel gyulladást eredményez.

A hem ereket károsító hatása ellen azonban a szervezet képes védekezni. - Ha az általunk leírt hemoxigenáz/ferritin rendszer elég aktív, akkor a sejtek túlélik a káros folyamatokat, ha viszont nem, akkor elpusztulnak - mondta Balla György, aki felfedezéseik egyik legfontosabb várható hatásának azt nevezte, hogy az érrendszeri megbetegedések területén új diagnosztikus és terápiás eljárások bevezetése válik lehetővé.

A két kutató példaként említette, hogy a lágy plakk instabil, rosszindulatú plakká történő alakulását, az érszűkület elindulását előre megjósolhatóvá teheti a hemoglobin oxidációs termékeinek a kimutatása, vagy éppen a kóros folyamatok ellen ható védekező rendszer állapotát jelző molekulák minőségének és szintjének a mérése. Ez a hemoxigenáz/ferritin rendszerrel és az azt támogató plazmafehérjék révén lehetséges. Erre alkalmas a vér kémiai és molekuláris biológiai laboratóriumi módszerekkel történő vizsgálata, valamint a mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás.

Az érelmeszesedés elleni tudományos küzdelem ezen megközelítésével korai szakaszban feltérképezhető és azonosítható az erekben kialakuló instabil, rosszindulatú plakkok jelenléte. A két magyar kutató úgy véli: nem is olyan sokára lehetővé válik, hogy az orvosok erre a célra kifejlesztett műszerek segítségével meghatározzák azokat a helyeket, ahol a lágy plakkok oxidációjával a veszélyes folyamatok elindulnak, ami az érszűkület kialakulásának bekövetkeztét vetíti előre.

A tudományos elismerés alkalmával az Európai Kardiológiai Társaság által készített interjú a társaság honlapján megtekinthető.

-vb-