137375
A tudomány hírei
Vissza
2016. 01. 12.

Új eredmények a bőrrák molekuláris hátterének feltárásában

A Journal of Biological Chemistry „A hét közleménye” rovatban számolt be Nyitray László, az MTA doktora, valamint Reményi Attila és Gógl Gergő biológusok eredményéről. A kutatók a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták.

Az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság által kiadott folyóirat, a Journal of Biological Chemistry „A hét közleménye‟ rovatában számolt be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak tudományos eredményeiről.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszék vezetője, Nyitray László és korábbi munkatársa, a jelenleg az MTA TTK Enzimológiai Intézetében Lendület-kutatócsoportot vezető Reményi Attila irányításával, Gógl Gergő PhD-hallgató első szerzőségével megjelenő publikáció („Understanding the Interaction between the Calcium-binding S100 Proteins and MAPK-activated Protein Kinases") az agresszív bőrrákok kialakulásában szerepet játszó két fehérje szerkezetével és működésével kapcsolatos eredményeket mutatja be.

Az S100B-RSK1
Az S100B-RSK1 "bolyhos" fehérjekomplex térszerkezete. A színes körök azokat a kölcsönhatási felszíneket jelölik, amelyekhez specifikus kismolekula gátlószerek kötődhetnek.


A kutatócsoport a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét tárta fel. A csak gerinces állatokban megtalálható kalciumion-kötő fehérjecsalád egyik tagjának, az S100B-nek a sejtszaporodás szabályozásában kulcsszerepet játszó mitogén-aktivált protein-kináz (MAPK) jelpálya egyik komponensével, az RSK1 protein-kináz enzimmel kialakított komplexét sokoldalú biokémiai és szerkezetbiológiai módszerekkel vizsgálták.

Az S100B egy melanóma marker fehérje, amelynek túltermelődése a bőrrák előrehaladott állapotát jelzi. Az új kutatások fényében úgy tűnik, hogy patológiás hatását többek között az RSK1 enzim gátlásán keresztül fejti ki. A két fehérje kölcsönhatása – mint azt Gógl Gergő és munkatársai bemutatják közleményükben – különleges, úgynevezett „bolyhos" komplexet eredményez, ahol az egyik kötőpartner nem vesz fel határozott térszerkezetet, mozgékony marad. A bolyhos komplexeket rendkívül nehéz kísérletek során vizsgálni, és bár sok lehet belőlük a természetben, eddig csak kevés ilyen szerkezet részleteit tárták eddig fel. Az eredmények távlati jelentősége, hogy az atomi-felbontású szerkezet ismeretében a jövőben lehetőség nyílhat az S100B-RSK1 kölcsönhatást specifikusan gátló, ezáltal célzott melanóma terápia céljára is felhasználható molekulák keresésére és fejlesztésére.

A Journal of Biological Chemistry, az egyik legnagyobb presztízsű, 1905 óta folyamatosan megjelenő folyóirat „Papers of the Week" szekciójában, az évente több mint 6000 publikációt közlő online folyóirat szerkesztőbizottsága méltatja az általuk legfontosabbnak tartott, az összes publikáció néhány százalékát jelentő cikket: ebben a rovatban jelent meg a magyar kutatók közleménye is. A kiemelt közlemények első szerzőit, akik általában a tudományos karrierjük kezdetén járnak – ahogy a már eddig is számos tudományos közleményt jegyző Gógl Gergő is – külön portréban mutatják be.