129624
A tudomány hírei
Vissza
2012. 04. 12.

Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok

Újabb szupernóvát fedeztek fel márciusban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói egy 2 milliárd fényévre lévő, távoli galaxisban. A különleges felfedezés az Akadémia Lendület program kutatócsoportjának és a Szegedi Tudományegyetem OTKA-pályázat által támogatott szupernóva-kutatóprogram csillagászainak közös eredménye.

A csillagászok a Piszkéstetői Obszervatórium 60cm-es Schmidt-távcsövével fedezték fel a különleges égitestet
A csillagászok a Piszkéstetői Obszervatórium 60cm-es Schmidt-távcsövével fedezték fel a különleges égitestet

"Méréstechnikai és asztrofizikai szempontból is különleges a mostani felfedezés" – nyilatkozta az mta.hu-nak Kiss László, az intézet tudományos igazgatóhelyettese. Az Akadémia elnöke által 2009-ben útjára indított Lendület program nyertes csillagásza elmondta, hogy a felfedezett szupernóva az ún. Ia típus egy különleges és ritka fajtája. Az Ia típusú szupernóvák rendkívül fontos szerepet játszanak a csillagászati távolságmérésben: mivel abszolút fényességük megegyezik, a Földről látható fényességük alapján pontosan meghatározható a távolságuk. A piszkéstetői obszervatóriumban tett felfedezés azonban arra enged következtetni, hogy ez nem minden esetben igaz. "A mostani felfedezésnek így elvi jelentősége van – hangsúlyozta a csillagász, kiemelve, hogy az eredmény nagyon szép példája a magyar csillagászat nemzetközi beágyazottságának. - A felfedezésben a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói együttműködtek a megerősítő méréseket végző texasi McDonald Obszervatórium Hobby Eberly Telescope csillagászaival."

Illusztráció egy Ia típusú szupernóva felrobbanásáról
Illusztráció egy Ia típusú szupernóva felrobbanásáról

A 2010 októberében útjára indított PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey keretében az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában fél év alatt három szupernóvát fedeztek fel távoli galaxisokban. Egy 2012. március 15-én készült felvételen sikerült azonosítani a program negyedik szupernóváját, amely a későbbi vizsgálatok szerint egy 2 milliárd fényév távolságra található galaxisban villant fel. A szupernóva-robbanást többféle folyamat is kiválthatja. Az egyik lehetséges oka egy, a Napnál legalább 8-szor nagyobb tömegű csillag magjának katasztrofális összeomlása, amely során egy lökéshullám hatására az óriáscsillag külső rétegei ledobódnak. A másik lehetőség egy már halott csillag, ún. fehér törpe fúziós bombaként történő felrobbanása egy társcsillagtól kapott anyag vagy egy másik fehér törpével való összeolvadása következtében. A szupernóvák kutatásának elméleti jelentősége abban áll, hogy részben ezek a robbanások szennyezik be nehezebb elemekkel és porral a csillagközi teret, ami a Naprendszerhez hasonló világok, a Földhöz hasonló bolygók, végső soron az élet megjelenéséhez vezető út első lépésének tekinthető. Gyakorlati haszna pedig az, hogy segítségükkel a csillagászok megmérhetik a galaxisok távolságát. Ezzel a módszerrel sikerült először kimutatni a világegyetem gyorsuló tágulását, amely kutatást 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak.

A 9,2 méteres texasi Hobby Eberly Telescope. A világ harmadik legnagyobb csillagászati távcsöve.
A 9,2 méteres texasi Hobby Eberly Telescope. A világ harmadik legnagyobb csillagászati távcsöve.

    A magyar erdmény jól példázza a felfedező tudomány működését: a rengeteg tudás, tapasztalat és kitartó munka mellett olykor némi szerencse is szükséges a sikerhez. Március 22-én a csillagászok ismét célba vették az adott égterületet, ezúttal nem az eredeti felvétel készítésekor használt 60 cm-es Schmidt-távcsővel, hanem az ország legnagyobb csillagászati műszerével, az 1 méteres RCC-teleszkóppal, amelynek jelenleg is zajló korszerűsítését a Lendület program tette lehetővé. "Óriási szerencse, hogy márciusban évtizedek óta nem tapasztalt, kiváló légköri állapotok uralkodtak Piszkéstető felett, s így el tudtuk készíteni a megerősítő felvételeket" – mondta Kiss László. A kutatók felvételeikkel felkeresték a Texasi Egyetem csillagászát, Craig Wheeler professzort, hogy távcsőidőt kérjenek a világ egyik legnagyobb, 9,2 méteres teleszkópjára. Március 23-án hajnalban az amerikai csillagászok már fel is vették a halvány szupernóva színképét. A spektrum számítógépes kiértékelése azt mutatta, hogy a magyar kutatók által felfedezett égitest az Ia típusú szupernóvák családjának egy különleges tagja. Ezt az alcsoportot a szokásosnál lassabb halványodás jellemzi, a robbanása pedig sokkal energikusabb, mint az átlagos Ia típusú szupernóvák esetében.

   A szupernóva felfedezését SN 2012bj jelöléssel március 25-én jelentette be a Nemzetközi Csillagászati Unió erre szakosodott körlevele. A csillagászok kérésének megfelelően három társfelfedezőt adtak meg: Sárneczky Krisztiánt, a Lendület kutatócsoport tagját, Vinkó Józsefet, a Szegedi Tudományegyetem csillagászát és Craig Wheelert, a Texasi Egyetem professzorát. A színképből meghatározott távolsága a Földtől 2 milliárd fényév, így a hazánkból felfedezett 52 szupernóva közül az SN 2012bj a legtávolabbi. "Ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet egy viszonylag kis távcsővel valaha is felfedeztek" – hangsúlyozta Kiss László, akinek kutatócsoportja tavaly egy kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében felfedezett különleges hármas csillagrendszer megfigyelésével kapcsolatos eredményeit publikálta a rangos Science magazinban.