137374
A tudomány hírei
Vissza
2016. 01. 13.

Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

„Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Vécsei László
Vécsei László

 

A neurodegeneráció és neuroprotekció az ideggyógyászat egyik alapkérdése

Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

A migrén és az agyalapi mirigy

A szegedi tudósok eddigi eredményeit sorolva, az akadémikus elmondta, hogy képalkotó eljárással korábban bizonyították a migrénben fellépő fehérállomány-eltéréseket. Az utóbbi időben került kutatásaik homlokterébe az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP), amelynek egyebek mellett idegszövetvédő hatása is van. A szegedi kutatócsoport pécsi farmakológusokkal, Szolcsányi János akadémikus és Helyes Zsuzsanna professzor csoportjával együttműködve azt találta, hogy a migrénes roham kialakulása összefügghet a PACAP-38 vérben mért koncentrációjának változásával.

„Ezt az eredményt a Nature Reviews Neurology „Research Highlight" szekciójában mutatta be, illetve hozzászólásra kért fel bennünket a neves Brain folyóirat" – mondta Vécsei László.

Lehetséges új gyógyszerjelölt vegyületek

Mint az akadémikus rámutatott, komoly kérdéseket vet fel egyes kinurenin-származékok és -analógok idegszövetvédő hatása is. Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. Korábbi eredményeik alapján a világ egyik vezető gyógyszerkutató folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery felkérésére a szegedi klinikusok és kutatók – Vécsei László, Szalárdy Levente, Fülöp Ferenc, Toldi József – összefoglaló tanulmányt jelentettek meg a kinurenineknek a neurodegenerációban, a migrénben és sclerosis multiplexben betöltött szerepéről.

„A kinurénsav-analógok idegrendszeri hatásának vizsgálatával – Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, valamint Toldi József élettanász professzor kutatócsoportjaival együttműködve – új neuroprotektív hatású molekulákat keresünk. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztünk a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére. Jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgozunk: Dékány Imre akadémikussal nanotechnológiai eljárással módosított vegyületek, míg Fülöp és Toldi professzorokkal az új struktúrájú kinurénsav-analógok szabadalmaztatásának területén. A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség" – ismertette Vécsei László.

A memóriáért felelős hippocampus az agyon belül. Relatív mérete a nőkben nagyobb.
A memóriáért felelős hippocampus az agyon belül. Relatív mérete a nőkben nagyobb.

 
Neurodegeneráció és az öregedő agy

A szegedi klinikusok a neurodegeneráció területén végzett legújabb MRI-vizsgálataik során az agy öregedésével foglalkoztak. Eredményeiket a szerzők – Király András, Szabó Nikoletta, Tóth Eszter, Csete Gergő, Faragó Péter, Kocsis Krisztián, Mus Anita, Vécsei László, Kincses Zsigmond Tamás – a rangos Brain Imaging and Behavior című folyóiratban tették közzé.

„A többi uniós tagállamhoz hasonlóan hazánkban is egyre égetőbb problémává válik a lakosság öregedése. Ezzel párhuzamosan mind több embert érint az Alzheimer-kór és az éreredetű (vascularis) dementia, de más neurológiai kórképek is a szellemi képességek kisebb-nagyobb mérvű hanyatlásával járnak együtt. Ezért fontos vizsgálni az agy öregedésének folyamatait is. Valójában az öregedés, ami az agy térfogatának csökkenésével járó folyamat, a neurodegenerációhoz közeli problémakörhöz tartozik, amelynek jó néhány vetületét kutatjuk" – fogalmazott az akadémikus.

Több mint száz egészséges kontrollszemély MRI-adatait vizsgálva, a kutatók megfigyelték, hogy az agy, azon belül a szürkeállomány térfogata a 21-58 éves korosztályban kismértékben, de fokozatosan csökken. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a szürkeállomány térfogatának csökkenése érdekes módon a férfiakban valamivel gyorsabb volt, vagyis agyuk öregedése minden bizonnyal gyorsabban zajlik, mint a nőké. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a kutatás fontos információt szolgáltathat azokhoz a tanulmányokhoz, amelyekben a neurológiai betegségekben észlelhető agyi térfogatcsökkenést vizsgálják. A férfiak agya abszolút mértékben nagyobb. Azonban ha figyelembe vesszük a férfiak és nők különböző fejméretét is, kiderül, hogy a nőknek relatíve nagyobb az agyuk és az agykérgük térfogata is. Ugyanígy a memóriáért felelős hippocampus relatív térfogatát is nagyobbnak találták nőkben.

„Hogy a PACAP és a kinurenin-rendszer egyes származékai milyen szerepet játszhatnak az itt leírt morfológiai megfigyelésekben, további vizsgálatok alapján lehet megválaszolni. Fontos azonban kiemelni, hogy az idegrendszer hálózati felépítése, azaz az egyes neuronok és pályarendszerek közötti kapcsolatok intenzitása meghatározó jelentőségű. Az is jól ismert tény, hogy az aktív szellemi tevékenység – társasági kapcsolatok, tanulás –, valamint a testmozgás komolyan hozzájárul a kognitív teljesítmény megőrzéséhez. Ezért a kérdéskör pontosabb megismerése végett további alapos morfológiai, funkcionális és kognitív vizsgálatok szükségesek" – mondta Vécsei László.

További információ

 
Vécsei László:  vecsei.laszlo@med.u-szeged.hu