136208
A tudomány hírei
Vissza
2015. 04. 28.

Fölöslegesen pusztítják a beporzókat az európai akadémikusok szerint

Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, például a poszméheket, mint magukat a kártevőket. A Magyar Tudományos Akadémia két szakértővel képviseltette magát abban az európai testületben, amely az utóbbi évek legfontosabb környezetvédelmi-mezőgazdasági problémáját elemezte.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) az Európai Unió tagállamainak tudományos akadémiáit átfogó hálózat, amely rendszeresen jelentet meg tanulmányokat a társadalmat érintő és foglalkoztató tudományos kérdésekben. Legutóbb az EU-moratórium alá helyezett neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek ökológiai hatásait tekintették át. Az erről készült tanulmányt április közepén mutatták be Brüsszelben.

A neonikotinoidok elpusztítják a vetőmagon megtapadó vagy a magban előforduló kórokozókat (a kezelés neve csávázás). Széles körben alkalmazott szisztémás, vagyis a növénybe felszívódó növényvédő szerekről van szó, amelyek pontosan emiatt hatással lehetnek a talaj élővilágára, illetve a pollenbe is bejutva magukra a beporzó rovarokra. Miután több tanulmány a méhpusztulásokkal hozta kapcsolatba e szereket, egyes neonikotinoid vegyületek használatát 2013-tól két évre korlátozták az Európai Unióban, időt hagyva arra, hogy objektíven lehessen vizsgálni a környezetre kifejtett esetleges nem kívánt hatásokat.

Kövi poszméh (Bombus lapidarius)
Kövi poszméh (Bombus lapidarius)

 

Ennek fényében az EASAC tizenhárom európai szakértő segítségével tekintette át a rendelkezésre álló tudományos eredményeket, hogy bizonyítékalapú, kiegyensúlyozott értékelés születhessen a csávázószerekről. Magyarországról Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója és Samu Ferenc, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezető-helyettese vett részt a munkában.

Ne csak a házi méhekről legyen szó!

A munkacsoport több mint száz, főként az elmúlt két évben megjelent, független bírálaton átesett tudományos cikket dolgozott fel. A közlemények azt tárgyalták, hogyan hatnak a neonikotinoid vegyszerek és az egyre intenzívebb termelés a mezőgazdálkodást egyáltalán lehetővé tevő ökoszisztéma-szolgáltatásokra. E szolgáltatások közül a fő hangsúly a beporzásra esett, így elsősorban a szerek méhekre kifejtett hatását elemezték. Emellett az EASAC azt is vizsgálta, hogy a széles körű neonikotinoid-kijuttatás miként befolyásolja a biológiai védekezést segítő, illetve a talajlebontási folyamatokban részt vevő szervezeteket és a biológiai sokféleséget.

Hogyan hatnak a neonikotinoidok a hasznos rovarokra, tehát nem a megcélzott szervezetekre? A politika és a közvélemény elsősorban a házi méhekre koncentrál. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a házi méh messze nem az egyetlen beporzást végző rovar, ráadásul számos olyan tulajdonsága van, amely megnehezíti, hogy az esetleges káros hatásokat ezen a fajon mint modellállaton mérjék fel. A házi méh mellett számos vadméh (csak Magyarországon 700, az Európai Unióban 2000 faj), zengőlégy- és lepkefaj is fontos szerepet vállal kultúrnövényeink és a vadnövények beporzásában.

A házi méhekre alapított hatásvizsgálatok eredményei az eltérő vizsgálati szintek és alkalmazott módszertanok miatt nem voltak alkalmasak egységes következtetés levonására, ráadásul nehezen terjeszthetőek ki a vadméhekre és más beporzókra. Ennek oka, hogy a háziméhcsaládok több ezer, tízezer egyede miatt kevésbé feltűnőek az őket érő negatív környezeti hatások (pufferelés), valamint az is, hogy országos felmérések során az esetleges negatív trendeket a méhészek erőfeszítései sikeresen ellensúlyozhatják.

Poszméh (a fotókat Kovács-Hostyánszky Anikó készítette)
Poszméh (a fotókat Kovács-Hostyánszky Anikó készítette)

 

A tanulmányban áttekintett új tudományos eredmények közül azonban több is igazolja a neonikotinoidok negatív hatását a csupán pár száz egyedet számláló poszméhcsaládokra és a magányos életmódú fajokra – a vadméhek zömmel ilyenek. Továbbá számos újabb publikáció bizonyítja a neonikotinoidok káros hatását a biológiai védekezésben szerepet játszó parazitoidokra és ragadozókra, a kártevőket fogyasztó vagy magevő madarakra, valamint a talajbiótára.

Inkább pusztítják a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket

A neonikotinoidok esetében a többszörös kitettség hatása összeadódik, ezért a negatív következmények helyesen csak hosszabb idő alatt ítélhetők meg. Fontosak továbbá az ökológiai következményekkel járó, nem halálos, de káros (szubletális) hatások. A méheknél ilyen a kognitív képességek, a kommunikáció és az egyéb kulcsviselkedések sérülése.

Több új esettanulmány mutatta ki az agrárökoszisztémák szintjén, hogy a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok jelenlegi, megelőző módszerként történő használata nem egyeztethető össze az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz. A neonikotinoidok oksági mérlegelés nélküli, széles körű használata nagyban megnehezíti a mezőgazdasági területek élővilágának megőrzését.

Számos intenzív mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdálkodó érvel a neonikotinoid csávázószerek további használata mellett, mert nélkülük komoly gazdasági és élelmezési problémáktól tartanak. Az EASAC-tanulmány azonban rámutat, hogy több nemrégiben megjelent kutatás megkérdőjelezi e csávázószerek rutinszerű alkalmazásának hatékonyságát az esetlegesen jelen lévő kártevőkkel szemben. Sőt, némely esetben éppen hogy ronthatnak a helyzeten, mert visszaszorítják azokat a rovarokat, madarakat stb., amelyek fontos szerepet játszanak a kártevők elleni természetes védekezésben.

További információ

Kovács-Hostyánszki Anikó, tudományos munkatárs, MTA Ökológai Kutatóintézet, ÖBI Táj- és Restaurációs Ökológiai Osztály
E-mail: kovacs.aniko@okologia.mta.hu
Telefon: (06) 28 360-122, (06) 28 360-147/136