125827
A tudomány hírei
Vissza
2010. 10. 21.

A döntéshozókat segíti a Megújuló energiák hasznosítása című kötet

A földgáz kiváltásának lehetőségeit: a biomassza, a nap, a szél és a víz, valamint a földhő alkalmazásának módozatait veszi számba a Megújuló energiák hasznosítása című kötet, amely a döntéshozók és a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia megalkotói számára is segítséget nyújthat. Az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai egyikéhez, az energiastratégiához kapcsolódó kiadvány a megújuló energia hasznosításának tervezéséhez, a támogatások és a fejlesztés irányainak meghatározásához nyújt támpontot.

- A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének stratégiai programjai olyan kiemelkedő jelentőségű, az ország jövője szempontjából meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyekben az intézménynek közfeladataiból adódóan is állást kell foglalnia - mondta az Akadémia elnöke a Megújuló energiák hasznosítása című kötet bemutatóján, hozzátéve: a Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott tanulmánykötetek alkotói egyben fórumot teremtenek a különböző meggyőződések és szakterületek képviselői közötti szakmai párbeszédre. Pálinkás József rámutatott, hogy ebben a párbeszédben a Fiatal Kutatók Testületének tagjai is szerepet kapnak azért, hogy minél hamarabb bekapcsolódjanak a stratégiaalkotó munkába.

Lovas Rezső, Pálinkás József, Büki Gergely és Rudas János
Lovas Rezső, Pálinkás József, Büki Gergely és Rudas János

Az elnök kiemelte: a Köztestületi Stratégiai Programok keretében kiadott tanulmánykötetekben a szerzők stratégiai célokat és programokat fogalmaznak meg és ezek megvalósítása érdekében érvényesítik befolyásukat, mozgósítják az előttünk álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat. Magyarország energiaellátását a műszaki, a gazdasági, a környezeti és a jóléti követelményeknek megfelelően kell fejleszteni. Az MTA több szakértői testülete is dolgozik ezen irányok kijelölésén, hiszen az energetika több tudományterületet érint. Az MTA közfeladatai közé tartozik, hogy mértékadó és hiteles dokumentumokkal segítse a döntéshozókat a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia megalkotásában - mondta az Akadémia elnöke. 

Pálinkás József arra is rámutatott, hogy az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának gondozásában most megjelent kötet tartalmában része egy átfogó energiastratégiai programnak, amely a Megújuló energiák hasznosítása című, e témát részletesebben bemutató kiadvánnyal együtt azt a célt szolgálja, hogy hozzásegítse a döntéshozókat Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiájának megalkotásához. Mint mondta, a döntéshozók segítése mértékadó és hiteles dokumentumok által az MTA közfeladatai közé tartozik.

A képre kattintva a kötet online is olvasható.
A képre kattintva a kötet
online is olvasható.

- Magyarország vállalása, hogy a felhasznált energián belül a megújulók aránya 2020-ra eléri a 13 százalékot, ez pedig akkor lehetséges, ha a teljes magyar energiaszektor minden fejlesztése ezt a célt szolgálja - indokolta a tájékoztatón Büki Gergely, a kötet összeállítója, hogy miért foglalkoztak az energiastratégia készítői ilyen részletesen és egy külön kötet keretében a megújuló energiákkal. Hangsúlyozta azt is, hogy az MTA Energiastratégiai Munkabizottsága segítségére kíván lenni a kormányzatnak a sürgős döntésekben. Az Európai Unió várja Magyarországtól a megújuló energiaforrások alkalmazásáról szóló nemzeti cselekvési tervet, emellett a munkabizottság segíteni szeretné a kérdéskört érintő, a Széchenyi-terv keretében meghirdetendő pályázatok kiíróit és bírálóit.

Az MTA doktora hozzátette: a fejlesztés olyan horderejű döntéseket igényel, amelyek indokolják a megfelelő műszaki, gazdasági és környezeti személetet. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar energiaimportban és a felhasználásban egyaránt túlsúlyt képvisel a földgáz, az egységes rendszerben vizsgált energiaszektoron belül ezért a megújuló energiák hasznosításánál is elsősorban azt kell figyelembe venni, hogyan váltható ki általuk ez a fosszilis energia.

Lovas Rezső akadémikus, a kötet szerkesztője különösen fontosnak nevezte, hogy a megújuló energiák hasznosítása nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását. Mint azt az MTA Energiastratégiai Munkabizottságának koordinátora elmondta, e kötet megjelenését külön kiadványként az átfogó energiastratégiai tanulmány elkészülte előtt, éppen a megújuló energiafajtákról terjedő mítoszok, előítéletek, és egyoldalú ismeretek indokolják.

A Menedzserek Országos Szövetsége mecénásként állt az energia ügye és az Akadémia ezen stratégiai programja mellé - mondta Rudas János társelnök. A szövetség fontosnak tartja, hogy az energiát érintő kérdéseket Magyarországon ne lobbista érdekek, hanem megalapozott tudományos állásfoglalások befolyásolják, ezért vállalt anyagi áldozatot is a kiadvány megjelenéséért. A mecenatúra követendő példáját mutatva a szövetség ahhoz is hozzájárul, hogy az alternatív energiák hasznosításának kulcskérdései a döntéshozókhoz is eljussanak.

Az Európai Unióban az alternatívnak is nevezett megújuló energiák felhasználásának aránya 2008-ban 8,23 százalék volt, Magyarországon ez az érték 6,18 százalékot tett ki. Európában 2020-ig az arányt - folyamatosan növekvő energiaigények mellett is - 20 százalékra kell emelni, míg hazánk 13 százalékot vállalt.

Megújuló energiák hasznosítása
A kiadvány készítői nagy teret szenteltek a megújuló energia öt hazai forrásának: a biomasszának, a földhőnek, a napnak, a szélnek és a víznek, amelyekről bővebben itt olvashat.

A kötetből kiderül, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb mind az unió tagállamaiban, mind Magyarországon, míg a napenergia-hasznosítás szinte mindenhol elenyésző. Egyes energiaforrások azonban más-más energiaigények ellátására alkalmasak. A tapasztalatok alapján a víz- és a szélenergia kizárólag villamosenergia-ellátásra szolgálhat, a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hő ellátásban hasznosítható. A biomasszánál ez a kérdés még nyitott - állapítják meg a Megújuló energiák hasznosítása című kötet szerzői.

Az MTA Energiastratégiai Munkacsoportjának tagjai amellett foglalnak állást, hogy Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák hasznosításának jelenlegi támogatási rendszere. A szakértők indokolatlannak tartják a biomassza alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatását, úgy vélik, hogy azokat inkább a hatékonynak bizonyult biomassza-bázisú hőtermelésre kellene biztosítani. Az alkotók leszögezik, hogy a központi támogatás kizárólag közösségi célt szolgálhat. Részletesen ismertetik a megújuló energia-szektorban rejlő lehetőségeket, amelyek kiaknázhatók a vidékfejlesztésben, új munkahelyek teremtésére, valamint a hazai vállalkozások javára.

A kiadvány készítői nagy teret szenteltek a megújuló energia öt hazai forrásának: a biomasszának, a földhőnek, a napnak, a szélnek és a víznek, amelyekről bővebben itt olvashat.

-et-