A tudomány hírei

  • Megfigyelés helyett összehasonlítás a megbízhatóbb klíma-előrejelzés kulcsa

    2016.02.02.

    A jelenlegi klíma-előrejelzések Földünk éghajlatának hosszú távú megfigyelésén alapulnak. Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport kutatói szerint azonban az elképzelt, párhuzamos világok éghajlatainak összehasonlításából megbízhatóbb kép rajzolódik ki. A kutatók tanulmánya az Amerikai Meteorológiai Társaság Journal of Climate című folyóiratában jelent meg.

  • A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg Debrecenben

    2016.02.01.

    Kimagasló kísérleti eredményeket értek el az MTA Atommagkutató Intézet kutatói akik egy Debrecenben épített elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagy-energiás atommag-átmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját. Eredményeikről a Physical Review Letters-ben számoltak be.

  • Az égi glóbuszok történetéből…

    2016.01.27.

    Mi az éggömb? Mire használható és melyek a legismertebb, legnevezetesebb darabok. Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a Magyar Tudományban megjelent és most az mta.hu által is közölt, évezredeket átfogó írásában Klinghammer István, az MTA rendes tagja.

  • A felajánlási pénzektől a zsetonokig – kétnyelvű kötet a magyar uralkodókoronázások érmeiről

    2016.01.26.

    A Magyar Királyság újkori történetének legfontosabb ceremoniális eseményeit, az uralkodókoronázásokat és az e szertartások alkalmából 1508 és 1916 között kibocsátott érmeket, illetve zsetonokat mutatja be az MTA BTK TTI Lendület Szent Korona Kutatócsoport új, magyar-román kétnyelvű könyve.

  • Új lehetőségek az eltérő funkciójú fajok összehasonlító vizsgálatában

    2016.01.25.

    „A faji sokféleség változását jól követik az életstratégia-összetételben bekövetkező módosulások” – állítják cikkükben az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tagjai. Eredményeiket összefoglaló tanulmányuk az ökológiai szakma egyik vezető lapjában, a Functional Ecologyban jelent meg.

  • Az evolúció előrejelezhetőségéért tettek lépéseket szegedi kutatók

    2016.01.22.

    A környezetünkben élő baktériumokban kimutathatók az alkalmazkodás alapját képező evolúciós nyersanyagok – bizonyították be az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói. Eredményeiket – amelyek a jelenleginél hatékonyabb antibiotikumok megalkotásához és terápiás módszerek kidolgozásához is hozzájárulhatnak a jövőben – több rangos folyóiratban, legutóbb a Nature Communications-ban közölték.

  • A sokszínűség és az együttműködés a földi élet két alapvető jellemzője

    2016.01.19.

    Evolúciós szemszögből elemzi az egyedi változatosságnak és a kooperációnak a kérdéskörét Barta Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport vezetője legújabb tanulmányában, amely a Royal Society folyóiratában, a rangos Philosophical Transactions B legújabb számában látott napvilágot.

  • A rendszermikroszkópia forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot

    2016.01.13.

    A gyógyszerkutatásban, a betegségek genetikai hátterének felderítésében és új gének felfedezésében nyithatnak új utakat azok az eredmények, amelyeket a sejtek nagy felbontású térbeli vizsgálatára alkalmas rendszermikroszkópia áttöréseiként publikált a Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és nemzetközi kutatócsoportja.

  • Másféle fizikát látunk majd – Frei Zsolt a gravitációs hullámok kutatásáról

    2016.01.13.

    Január 12-én véget ér az első adatgyűjtési időszak a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorainál. Milyen eredmények várhatók az új adatokból? Miért lenne alapvető fontosságú a gravitációs hullámok felfedezése? Hogyan vesznek részt magyar kutatók az Advanced LIGO kísérleteiben? Frei Zsoltot, az MTA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

  • Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

    2016.01.13.

    A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.