Történeti Adattár

A lekérdezés folyamatban...
loading...
Suhayda János
Suhayda János
Született: Miskolc, 1818.12.29.

Elhunyt: Budapest, 1881.09.18.
Fokozat típusa:
levelező tag: 1864
Szakma:
jogász
Életút méltatása
Papnak készült, s miután Nádasdy Paulai Ferenc váci püspök felismerte előadói (szónoki) tehetségét félbehagyta jogi tanulmányait, s mint váci egyházmegyei papnövendék Bécsben teológiát hallgatott. Nemsokára azonban elhagyta a papi pályát, visszatért jogi tanulmányaihoz. Kánonjoggal, polgári és magánjoggal, illetve kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, elsőként adta elő a kánonjogot magyar nyelven. A forradalom és szabadságharc után kinevezték a pozsonyi jogakadémia igazgatójává és a magánjog rendes tanárává (1850). Mivel nem volt hajlandó német nyelvű előadásokat tartani, a kinevezést és a tanári katedrát nem fogadta el, felhagyott a tanítással. Monumentális munkái, A magyar polgári törvénykezés rendszere (1861) és A magyar polgári anyagi magánjog rendszere (1862) a 19. századi magyar jogi szakirodalom legjelentősebb alkotásai, alapművei közé tartozik (a két monográfia tíz év alatt összesen tíz kiadást élt meg!). Jogi és jogtörténeti munkái alapvető jelentőségűek a Bach-rendszer és a dualizmus kora törvénykezési rendszerének a megismeréséhez. Utolsó éveiben a magyar dogmatikus jogfejlődést történetét vizsgálta, súlyos betegsége miatt munkáját már nem tudta befejezni.
Szerkesztői tevékenységek
  • Jogtudományi Közlöny: 1868.01.01 – 1873.12.31
  • Törvényszéki Csarnok: 1859.01.01 – 1859.12.31
Művek
  • Fontosabb művei: A Magyarországra szóló, ideiglenes törvényszéki szerkezet és perlekedési rend polgári része. (Pest, 1850)
  • Váltójogtan. (Pest, 1851)
  • Szerződésjog. (Pest, 1852)
  • A Magyar-, Horváth-, Tóthország, Szerbvajdaság és Temesi Bánság számára 1852. szeptember 16-án kiadott és 1853. január 1-jén életbe lépő ideiglenes polgári perrendtartás hivatalos magyar szövege gyakorlati magyarázattal. Összeállította. (Pest, 1853)
  • Vagyonjog. (Pest, 1853)
  • Magyarország közjoga, tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre. (Pest, 1861)
  • A magyar polgári törvénykezés rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz alkalmazva. (Pest, 1861, 2. kiadás. 1864, 3. kiadás. 1865, 4. kiadás. 1869)
  • A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírók értekezlete által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva. (Pest, 1862, 2. kiadás. 1864, 4. átnézett és bővített kiadás. Buda, 1869, 6. átnézett és bővített kiadás. 1874)
  • A köteles rész. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. november 21., megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1864, megjelent: MTA Filozófiai, Törvény- és Történettudományi Osztálya Közlönye, 1865–1866)
  • Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. 1–22. (Jogtudományi Közlöny, 1866, kötetben: Pest, 1866)
  • A honosításról és a külföldiekről, magyar és külföldi jogi kútfők szerint. Tájékozásul a törvényhozás terén. (Pest, 1867)
  • A magyar polgári törvénykezési rendtartás – 1868. LIV. törvénycikk – és az arra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletek. (Pest, 1869)
  • Pénzügyi törvényszékek. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1869)
  • A vegyes házassági válóperekről. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1871)
  • Emlékbeszéd Császár Ferenc tiszteleti tag fölött. (Pest, 1871).
Irodalom
  • Konek Sándor: Emlékbeszéd Suhayda János levelező tag fölött. (Budapest, 1882)
  • Suhayda János. (Vasárnapi Ujság, 1908. 7.).

Az oldal tesztelése folyamatban van,

kérjük, amennyiben hibát vagy hiányosságot észlel, szívesedjen jelezni!

A Történeti Adattárról

A tudomány, amellett, hogy gondolkodásmód, tevékenység, szellemiség, egyszersmind közösség is. A Magyar Tudományos Akadémia közel két évszázada ad hivatást ennek a közösségnek, a magyar tudósok társaságának. Az Akadémiai Adattárhoz kapcsolódó, új Történeti Adattár azokat mutatja be, akik valaha tagjai voltak ennek a közösségnek, akik akadémikusként, nagydoktorként, kandidátusként osztoztak ebben a hivatásban. Az adattár az akadémiai közösség múltjának kereshető adatbázisaként mostantól lehetőséget ad fontos találkozásokra a magyar tudomány egykori képviselőivel.