130080
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia hírei
Vissza
2012. 06. 11.

Székfoglaló kiállítás

Skardelli György Ybl- és Prima Primissima Díjas építész június 7-én megtartotta székfoglalóját a Jelentés a harctérről című nagy érdeklődéssel fogadott kiállításán, a Magyar Építészek Házának (Bp. V. Ötpacsirta u. 2.) Kós Károly termében. A tárlaton az építőművész pályának fontos állomásait jelző épületek, tervek fotografikái láthatók egy hétig. A Széchenyi Akadémia oklevelét Ferencz Győző ügyvezető elnök adta át.

Ferencz Győző és Skardelli György a székfoglalón   
Fotó: Kolozsi Bea

Korábbi hír:
Jelentés a harctérről


A tablókon szereplő képek

1. SOS Gyermekfalu
Kőszeg
Skardelli György

Közvetlenül a háború után született a gondolat, hogy hozzunk létre otthonokat az árva és elhagyott gyermekeknek. Olyan otthonokat, amelyek családi körülményeket teremtenek az egyedül maradt gyermekeknek, az elmagányosodott asszonyok szeretetével, alternatívaként az évszázadok óta ismert  árvaházak mellett, humánusabb lehetőséget keresve. A helyzet akkor adott volt, a családok széthullottak, a férfiak elestek a harctereken, az asszonyok magukra maradtak, a gyerekek tétován álltak egy kereteit vesztett világban. Segíteni kellett. Az osztrák Hermann Gmeiner vetette fel a gondolatot, amely időtállónak bizonyult napjainkban is, és mára egy világot behálózó szervezetté fejlődött. Az SOS Gyermekfalvak, több százan, a világ minden táján megtalálhatók, azonos működési elvek mentén megszervezve. Kőszeg történelmi múltú magyar város, középkori várral, hős várvédővel, Jurisics Miklóssal, számos irodalmi kötödéssel - többek között Ottlik Géza, Kristóf Ágota időtálló lapjain - erős, több évszázad alatt összeállt építészeti karakterrel. A gyermekfalu egy kisváros képét öltötte magára: főtérrel, utcával, sikátorokkal, meghatározó középületekkel, cégérrel ékesített lakóházakkal, egyedi kötődésű otthonokkal. Így született meg a kőszegi Gyermekfalu.

Középülettervező Zrt. 1993.                    
Szerzőtárs: Torday Krisztina                                      
www.kozti.hu


2. Városi Sportcsarnok Szentes                                                                                                             Skardelli György

Az egykori megyeszékhely még ma is magán viseli a közigazgatási szerepéből fakadó méltóságot. A Kurca folyón átívelő kőhíd vezet be a városba. A Vármegye háza, a Városháza, a katolikus, a református, a görögkeleti templom, az egykori zsinagóga, a műemlék Petőfi szálloda, a középiskolák épületei mind-mind a város regionális vezető szerepét mutató középületek. A hévízen fekvő város sportélete kiemelkedő, 1996 óta a Nemzet Sportvárosa cím tulajdonosa. Négy középiskola és a városvezetés összefogott, és élve a tornaterem-építési program lehetőségével csarnoképítésbe fogtak. A négyfelé osztható belső tér lehetőséget ad a testnevelésórák megtartására mind a négy iskola számára, azonos időben is. Az összenyitott csarnoktér a nyolcszáz fős lelátóval nemzetközi szintű sportesemények megtartása mellett multifunkcionális szerepet játszik a szentesi esemény- naptárban. Ez a kettős szerep az épület külsején is megjelenik. A város felől a jelentőségéhez méltó téren érkezik a látogató az oszlopsoros főbejárathoz. Az átellenes oldalon, a hátsó utcára húzással, a négy öltöző tömegével ízesül a kisvárosi utca arányaihoz, az építészet eszközével hirdetve a négy középiskola összefogását, mely városléptékű középületet eredményezett.

Középülettervező Zrt. 1996
www.kozti.hu                                                                                                          

3. Magyar Köztársaság Nagykövetsége,
Phenjan, Észak-Korea                                
Skardelli György

A huzamos tartózkodás az idegen földön, a mindennapi együttlét munkában és a magánidőben egyaránt, embert próbáló mindenki számára. Évekig összezártságban élni nem magunk választotta emberekkel, és közben teljesíteni a feladatunkat, képviselni az országot nehéz helyzetekben is, a diplomata kötelessége külszolgálati ideje alatt. Más-más családi kötelékben, kisgyerekkel, az életben is útját kereső középiskolással, nagyszülőként a szeretteiket messze tudva, különböző sorsok fonódnak össze néhány évre. Fizikai, szellemi és érzelmi terhet róva a kiutazókra. Az építésznek olyan épített keretet kell létrehoznia, amely kezelni tudja ezt a nem szokványos, kiélezett élethelyzetet. A képviselet, a reprezentáció, a hivatali munka és a családi lét épületeinek együttesét kell kialakítani a nap minden szakában jelen lévő kapcsolatokra tekintettel. A mindenkor nélkülözhetetlen tervezői empátia itt magas fordulatszámon mozog, és áthat minden téglát. Egy európai számára érhetetlen, a történelem egy pontján megmerevedett, csak irodalmi olvasmányokból és mozifilmekből ismerős falanszter világban fokozattan igaz mindez.

Középülettervező Zrt. 1998                     
Munkatárs: Lázár Ferenc                                          
www.kozti.hu

 

4. Knorr-Bremse Kutatási és Fejlesztési Központ,
Budapest                                    
Skardelli György

"Az irodaház örökzöld téma. Egy kicsit mindig ugyanaz, egy kicsit mégis mindig más. Jó irodaházat tervezni nehéz, hiszen a feladat alaprajzilag sok izgalmat nem ébreszt, nem is ébreszthet ma már az építészben. Folyosó és ráfűzve szobák, munkahelyek sora. Ez minden, amit a tervezőnek ragoznia kell. A jó és a rossz építészt az különbözteti meg, ami a demagógot a költőtől. Amióta irodalom létezik, senki új információt nem közölt a szerelem, a hatalom vagy a barátság tárgyköreiből. A különbség mindig csupán abban áll idestova négy évezrede, ki miként fejezi ki magát. Milyen hangsúlyokkal, milyen képszerű elemekkel ragadja meg az érzelmi állapotot, melyet elveszett kedvese, sosem feledhető szellemi társa irányába táplál, mit érez rissz-rossz türannok iránt. Az érzelmek tétje, tartalma, minősége azonban ugyanaz, miként az irodaházak is: folyosó, rajta néhány szoba, láncra fűzve. Skardelli György sem tett, nem is tehetett másként, amikor a Knorr-Bremse fékrendszereket fejlesztő multi, félig-meddig hazai büszkeség székházának terveihez ült. Elsőbb egyenes vonalzót ragadott, megvonta a folyosó paralel vonalait, majd motorikusan rászervezte a szükséges irodák sorát... Ám - s a lényeg itt lapul - Skardelli hamar rálelt a finom gondolatra, amely az egyszerűt egyszeriben a köznapi fölé emelte. Ívet, ezt az utólag megmosolyogtatóan szimpla mozdulatot vonta a házra. Ívet, amely mindkét irányból most már szorítja, feszültséggel telítve fogja a szobák termek sorát. A legjobb ötletek mindig egyszerűek. Az Eiffel-torony zseniális, a Hundertwasser-ház túlmozgása csak szórakoztató. Egy formailag értelmezhető mozdulat, mely mögött fegyelmezett gondolatok sokasága áll, mindig hat, komolyságot sugall. Ez érvényesül a Knorr-Bremse homlokzatán is. Finom titok. Óvatos befoghatatlanság... " Bojár Iván András, az OCTOGON magazin építészkritikai műhelyének vezetője. Népszabadság, Budapest melléklet, 1999. december 1.

Középülettervező Zrt.   1999                     
Munkatárs: Dudás István                                          
www.kozti.hu

 

5. Magyar Köztársaság Nagykövetsége,
Abuja, Nigéria                                                                        
Skardelli György

Az afrikai kontinens ezernyi titkot, érdekességet tartogat az odalátogató számára. Minden harsányabb és végletesebb. A vörös itt nagyon az, a zöld harsogó, a nap perzsel, az eső elementáris. Szokatlan növények és állatok teremtenek paradicsomi vagy pokoli állapotot. A levegő is más, szokatlan szagok, illatok elegye, mely a forróságban feloldva rázuhan az emberre. A Rejtő-könyvekből jól ismert párátlan, kiszáradással fenyegető sivatagi klíma, a széljárástól függő, mindent átható harmatan-nal az egyik véglet. A tengerparti párával teli, mosókonyhai állapotokat idéző levegő, ahol mindenről és mindenkiről folyik a víz a másik. A gyermeki kedvességű, fehéren villogó szemű és fogsorú, mosolygó, viccelődő, segítőkész, önérzetes, vakítóan fehér vagy káprázatos színekben pompázó ruházatú emberek, akiknél a kedves tekintet számunkra érthetetlen okból tud átváltozni egy pillanat alatt fenyegető pillantássá. A többször visszatérő idegennek mindig tud új élményt nyújtani, és van, akit egy életre rabul ejt az ottani világ, hogy bature kívülállóként élje le az életét ott.

Középülettervező Zrt.   2000     
Mt: Dudás I. Király K. Lázár F.                                   
www.kozti.hu

 

6. Gandhi Alapítványi Gimnázium és Tornacsarnok, Pécs                                                                  
Skardelli György

Mit jelent cigány gimnáziumot tervezni, van-e különbség egy magyar és egy cigány iskola megformálásában, és ha van, akkor ez mit jelent az építész számára? Az átgondolt pedagógiai program, az elkötelezett iskolaigazgató, Bogdán János és tanári kara által jól megírt háttéranyag segített a pályázó építészeknek feloldani ezeket a dilemmákat. Más-más utakat választottak a szép számban elinduló pályázók, sokan a népművészeti forrásokból, leírásokból talált formajegyek épültre ültetésében látták a kiutat a másság megfogalmazásában. Ez az épület, amelyet kiválasztottak a sok közül, az épített tér lehetőségeinek kínálatát helyezte előtérbe. Összetett tériséget, mely lehetőséget ad a tanulás előírásos terei mellett az ünnepélyes alkalmak megtartására, a szűkebb csoportok közösségteremtő tereire, a magányos elvonulás intim zugaira, és mindezeket az épület sajátos tagolása által mind a külső, mind a belső terekben biztosítva. Változatos tereket, melyet a példamutató iskolavezetés és tanári kar által meghatározott szellemiség birtokába vesz, és az évek során a maguk választott tartalommal betölt, mely az odajáró diákoknak kínál ily módon lehetőséget az életben.

Középülettervező Zrt.   2002                     
Mt: Dudás I. Gáspár L. Király K. Lázár F.                
www.kozti.hu

 

7. Papp László Budapest Sportaréna és Városi tér                                          Skardelli György

Kivételes lehetőség tömegek által látogatott középület, és az azt körülvevő tér kompozíciójának egyidejű papírra vetése. A Tér és az Aréna különböző események során alkalmanként akár 12 500 nézőt is tud fogadni, és az építészeti együttes élményét minden látogató magával viszi. A városi környezetétől mintegy 6,0 méterrel elemelkedő Tér, az együttes domináns eleme az Aréna, és a kiegészítő funkciókat magukba fogadó Kristályok alkotnak egy együttest. A Tér méltó megközelítést, környezetet biztosít az Aréna részére, a gyalogosok életterét elválasztva a térszín alatt lévő gépjármű forgalomtól. A Tér felszínét kisebb-nagyobb éles Kristályok hatják át, ellenpontozva az Aréna hatalmas, áramvonalas tömegét változatos vendéglátó, kiállító, árusító, közlekedő funkcióikkal. A parkolóból a lépcsők és a liftek a Kristályokon keresztül vezetnek fel a Tér felszínére. A kompozíció harmadik meghatározó eleme az együttesen uralkodó, egy gesztusú tömeg, az Aréna. Míg a Kristályok szinte áthasítják a Tér kérgét, az Aréna nem is ér hozzá, 6,0 méter mélyről indul, hidakkal csatlakozik annak életébe. A Tértől való elszakadás segít, hogy a gigantikus test könnyebbé váljön, és erősíti kissé mitikus, szinte megérinthetetlen statuszát. A fémes fényű, alumínium burkolatú, hatalmas tömeg törés nélkül jelenik meg a legalsó szinttől az épület legfelső pontjáig. Az áramvonalas tömegből, mint egy nagy száj hasad fel az üvegezett főbejárat, az oldalbejáratok sajátos formájú hasítékként vezetnek a belsőbe. Az emelt szintű Tér mint „őskéreg" fogja egységes kompozícióba a hegyes, éles kristályokat és a csiszolt, természetes, magmatikus formát az ősi természetes elemekkel - a növényzettel és a vízzel.

Középülettervező Zrt.   2003    
Szerzőtárs: Pottyondy P. Gáspár L. Lázár F.                       
www.kozti.hu

 

8. Főapátság Fogadó épülete Pannonhalma                                                                          
Skardelli György

Amikor útra kelsz, kezedben az útikönyvvel, még nem tudod hova érsz. A fejedben útitervek, gondolatok forognak, és repülnek a képek, ahogy az ablakon keresztül meghódítod a tájat. A sebesség mindent közel hoz, elérhetővé tesz, nincsenek távolságok. Tele vagy még az otthoni dolgokkal is, és az újabb élmények kérlelhetetlenül meghódítanak. Zsong a fejed, mikor megállsz, kilépsz a parkoló aszfaltjára, és körbenézel. Megakad a szemed valamin, ami olyan, mint egy épület, de mégsem. Nyílások vannak rajta, geometrikus erővel osztják fel a természetes felületet. A kővel burkolt testből kinyúlik egy kar, és eltűnik az erdőben. Jelként áll előtted. Kedves emberek fogadnak, belépőt nyomnak a kezedbe, végigvezetnek a belsőben. Az érdes betonfalak nyugalmat sugároznak, jól esik megérinteni a fa fogódzót. Fénysávok hasítanak át a súlyos falon. A táj egy-egy részlete képként jelenik meg a beton keretek között. Pereg a film, és egy olyan világ tárul fel előtted, amelyről korábban csak könyvekben olvastál. A hídon találod magad, két lábon járva, mégis a föld felett, a lombkoronák világába jutsz. Csak az ágak suhognak, körbevesz a természetes csend. Tiszta és egyszerű lesz minden, hol van már a zaj és a zsongás. A lombok közül ezeréves kövek bukkannak elő, ott állsz a hatalmas öntöttvas kapu előtt, milliók lábnyomába lépsz, megérkeztél. Isten hozott az Apátságban. (Megnyitó beszéd 2004. - Skardelli György)

Középülettervező Zrt.   2004                     
Szerzőtárs: Lázár Ferenc                                            
www.kozti.hu

 

9. Kálvin tér felszíni rendezése, Budapest                                                                       
Skardelli György

A városlakók a föld alól feljönnek, és visszafoglalják a város tereit. A Kálvin tér kialakulása történetileg nem példa nélküli. Kezdetben vásártér volt a történeti városkapu előtt. A beérkező országút becsatlakozása, a szállítási útvonalként használt Duna közelsége, a város történeti városmagjába vezető kecskeméti kapu léte hozta itt létre a nyüzsgő emberekkel, jószágokkal teli vásárteret. A város terjeszkedésével, gazdagodásával megjelentek a templomok, bankok, módosabb lakóépületek, a palotanegyed főúri palotái és a presztízst adó Nemzeti Múzeum. A lépték és funkcióváltás kiszorította az oda nem illő piaci funkciót, és a teret birtokába vette a polgárság. Az újabb változásban drámai szerepet játszott a világháború, a térfalak egy része megsemmisült. Majd a technikai fejlődés a gépjárműveknek engedett teret a városban, a városlakók számára a térfelszín veszélyessé vált, így lekerültek a föld alá, közel a legkorszerűbb közlekedési eszközhöz, elfelejtve azt, hogy miért is jó lenni egy városban. De a folyamat most mintha visszafordulna. Az újabb mélyépítési szándék során a várospolitikusok a várostervezők és az építészek segítségével újragondolták a város és az ember viszonyát. A gondolatból tett lett, és a közlekedési gócpont újra magára ölti egykori városi tér formáját.  Ahol az emberek félelem nélkül átsétálhatnak, találkozhatnak egymással, megpihenhetnek akár egy presszó teraszán, akár a tér egy padján. A városlakók elégedetten körbenéznek. Megint övék a tér.

Középülettervező Zrt.   2010 -                  
Mt: Borbély A. Csízy L. Gáspár L. Petri D.             
www.kozti.hu

 

10. Nemzeti Színház - Pályázat
Budapest                                                              
Skardelli György

Az évszázados küzdelem, hogy végre elkészüljön a Nemzeti Színház épülete, újabb fejezethez érkezett. Ennek a fejezetnek minőségi változást magában hordozó előnye, hogy a legújabb építési helyszín a Duna partjára került. A Duna, mint fogalom, önmagában is jelentős szerepet játszik identitásunkban. Mint természeti elem kiemelt szerepe van Budapest arculatában. A dombos és sík területeket kanyarogva összekötő, szétválasztó folyó, a világ egyik legszebb adottságú városává varázsolja fővárosunkat. A „szép" arcával fordul a folyóra Buda és Pest is, így aztán kialakul a vizuális párbeszéd a két part között, páratlan élményt nyújtva az itt élőknek és az idelátogatóknak egyaránt. Évszázadokon keresztül alakult ki ez a páratlan „építészeti együttes", a királyi Palota, a ma már elképzelhetetlen bátorsággal és tehetséggel átépített Mátyás templom, a méltó feljáratot biztosító díszlépcső és felépítménye, a Halászbástya, a partokat összekötő nagyvonalú, elegáns és cizellált hidak, Európa egyik legszebb Parlamentje, a kereszténység meghatározó szerepét büszke kupolájával sugárzó Bazilika, mely bár nem Duna-parti épület, méreteit, megformálását tekintve a panoráma fontos szereplője. De a Bazilikától indulva folytatható a sor az Andrássy úti korszakos jelentőségű városszerkezeti tengellyel, a kontinens első kéregalatti vasútjával, a tengelyt lezáró Hősök terével, a két múzeummal és a Ligettel. Ezek mind olyan épületek, mérnöki építmények, együttesek, melyek egy nép gazdasági, társadalmi és kulturális magára találását sugározzák  a szemlélőnek, a Hitet, az Akaratot és a Fantáziát, melyek összefogásából létrejöhettek, és képviselik, idézik képeslapokon, folyóiratokban, könyvekben fővárosunkat, hazánkat szerte a világon. Ebbe a sorba kell beilleszteni a Nemzeti Színház épületét. A hatalmi, a vallási, a gazdasági „jelképek" jól ismert szereplői a Duna menti panorámának. A kultúráé legyen a Nemzeti Színház épülete. Az építési helyszín adottságai kitűnőek. A meginduló, pezsgő gazdasági életet tükrözi egy teljes Duna-parti sáv beépítése. Lakások, szállodák, irodaházak, kongresszusi és kereskedelmi központok épülnek egy lendülettel, nagyon rövid időn belül. Ezeknek az épületeknek a sorába beilleszteni a kulturális jelképként kialakítandó Nemzeti Színházat, nem volna helyes döntés. A város legforgalmasabb hídfőjére szorítva, a közúti és vasúti híd zajhatásának kitéve, nem méltó helyszín egy ilyen jelentőségű épülethez. A Budán épülő új egyetemi városrész, és az építés előtt álló új pesti városrész virtuális tengelyébe illesztve, a Duna természetes közegébe helyezve - teljesen egyedi kapcsolatot teremtve a folyóval -, a szűkebb és tágabb értelemben vett funkciójához méltó környezetet nyerne az épület. Egy karakteresen megformált tömeg  kivételes környezetbe helyezve jelképpé válhat: a Duna-parti épületek sorában a kultúra ikonjává, a városok között Budapest jelképévé, és a világ országai között a ki tudja hányadszor talpra álló Magyarország szimbólumává. Ha érzünk magunkban elég Hitet, Akaratot, Fantáziát, véghez tudjuk vinni.

(műleírásrészlet - 2000)

Középülettervező Zrt. 2000       
Mt: Lázár F. Farkas Zs. Kádas E. Király K.                             
www.epiteszforum.hu

 

11. Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár                                                            Skardelli György

A helyszín jelentősége kiemelkedő a magyarság történetében. Közel ötszáz éven keresztül, a magyar államiság születésétől itt koronázták meg és ültették trónra a magyar uralkodókat. Szent Istvántól a török megszállásig 37 király lett itt hatalomba emelve, és sokuk temetkezési helyéül is ezt a helyet választotta. Európai mércével is jelentős székesegyház szolgált otthonául az évszázadokon keresztül az ország életét, a magyarság fennmaradását szolgáló eseményeknek. A sajátos geopolitikai helyzet állandó küzdelemre késztette azt itt élőket, az alkuk, a taktikázás mellett sokszor a végsőkig is elmenő áldozatokkal.  Ha számunkra fontos ennek a mai létünknek is gyökeret adó korszak megidézése, továbbadása az utánunk következő generációnak, akkor erre nincs igazabb hely ebben az országban, mint a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely. A törököktől fogva minden korszak méltatlanul fordult a hely felé, nem megértve múlhatatlan jelentőségét. Kirabolták a sírokat, kiszórták az ott nyugvók maradványait, felrobbantották az épületet, falait lerombolták, köveit elhordták más építkezésekhez. A legújabb korban romkertként létezik, fehér, sárga, piros tégla kiegészítésekkel, kifacsart logikával hirdetve a korok didaktikus bemutatását, egy építőanyag-telep esztétikai színvonalán. A szándékok minden esetben a falaknak, az anyagnak kívánnak védelmet biztosítani ilyen-olyan szerkezetekkel, felállítva, majd elbontva. Építészettörténeti teóriákat cirkuszi látványosság szintjén megfogalmazva próbálnak turistacsalogató attrakciót létrehozni. Az országalkotók szelleme azonban feledésbe merült, szándékosan vagy trehányságból, édes mindegy. Ennek a szellemnek ad otthont ez a kortalan módon megfogalmazott új katedrális.

 

Középülettervező Zrt. 2009       
Mt: Borbély A. Csízy L. Kelemen B. Petri D.        
www.epiteszforum.hu

 

12. Nemzeti Múzeum - Pályázat, Budapest                                                      Skardelli György

A Magyar Nemzeti Múzeum jelentősége túlmutat bármely más hazai múzeum jelentőségén. Ikonszerű elemmé vált az idők során. Születése pillanatában a nemzeti önállóság egyik megtestesítőjeként főszereplőjévé vált a magyar történelemnek. Szimbolikus volta miatt szerepe több mint a tárgyak, leletek, emlékek elhelyezését, bemutatását biztosító épületé. A Pollack Mihály tervezte épület méltónak bizonyult arra, hogy épített keretet adjon ennek a szerepnek a betöltésére. A belső terek sorolása, a külső tömeg szigorú szerkesztettsége, a részletek mindezeket alátámasztó alkalmazása, a klasszicizmusra oly jellemző hierarchikus rendben terveződött, mely minden gesztusában az erőt, a nyugalmat és a biztonságot sugározza. Az eltelt 170 év nem múlt el nyomtalanul. A múzeum kinőtte épített kereteit, és spontán térfoglalása az eredeti térrendszer rovására történt. A két udvar lefedése lehetőséget teremt az eredeti belsőtéri kapcsolatok helyreállítására, kortárs építészeti eszköztárral, de a gyökerekig visszanyúló világlátásból nyerve a vezérlő gondolatot a formáláshoz. A hálószerűen szerkesztett fém-, üvegszerkezet tölcsérszerűen örvénylik le az új Aulatérbe szimbolikus (ősmagyar hitvilágból merített metaforaként) kapcsolatot teremtve a külső és a belső között. Az északi és a déli udvar formálása a dualitás jegyében született. Az éj, a Hold, az Ezüst - Ukko, a föld istenanya -az északi oldal karakterét határozza meg. A nappal, a Nap, az Arany - Gönüz, az ég istenatya - a déli oldal formálásánál volt meghatározó. Elválaszthatatlan kettősségük hatja át az Aula tereket beborító, meghódító örvénylő szerkezet formálását és az Aulába levezető bejárati fém-üveg hasábok szerkesztését is.

 Középülettervező Zrt. 2010      
Mt: Borbély A. Csízy L. Kelemen B. Petri D.        
www.epiteszforum.hu

 

13. Innovációs Központ,
Sopron                                                                            
Skardelli György

"Kevés olyan új épület készül ma Magyarországon, amelynél (majdnem) első ránézésre meg lehet mondani, ki tervezte - de kevés az ilyen karakteres építész is. Az első hely természetesen Makovecz Imrét illeti, de abban a képzeletbeli első ötben ott van Skardelli György, a (most már) Papp László Budapest Sportaréna tervezője is. Nem mintha soproni irodaépülete bármiben is hasonlítana arra a gömbölyded diszkoszra (mások szerint discmanre) ott, a Népstadionnál: nagyobbrészt szögletes és a hosszú folyosóra fűzött irodák rendjét követő, funkcionális épület. A könnyedsége mégis azonnal jelez, ugyanakkor ez a könnyedség nem csak hatalmas üvegfelületeinek és az ebből adódó átláthatóságának köszönhető - Skardellinek különös képessége van arra, hogy a funkcionálisan összetett konstrukciókat is könnyen felfogható, elegánsan egyértelmű formában fogja össze. A háromszintes és a három különböző elemből álló Innovációs Központ minden oldaláról más képet mutat, mégis az utca felöli jellegzetes fogadóképe marad végig a meghatározó....." Torma Tamás, az OCTOGON Építészkritikai Műhely tagja, Népszabadság 2005. december 16. Kultúra rovat

Középülettervező Zrt.   2005                     
Munkatárs: Kádas Eszter                                           
www.kozti.hu