132227
Az MTA hírei
Vissza
2013. 07. 11.

Tünetmentes betegeknél az agyi keringési zavar beszédproblémákat okoz – idézi szegedi kutatók tanulmányát a Wall Street Journal

A nyaki verőérszűkületben szenvedő, de egyébként neurológiai szempontból tünetmentes páciensek neurolingvisztikai vizsgálata alapján igazolható, hogy a nyelvi funkcióik alacsonyabbak, mint egészséges társaiké – állapította meg nemrég a Journal of Neurolinguistics című folyóiratban közzétett tanulmányában az a nemzetközi kutatócsoport, amelynek egyik tagja Vécsei László, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. (A tanulmány szerzői: Németh Dezső, Sefcsik Tamás, Németh Kornél, Turi Zsolt, Cristina D. Dye, Csibri Péter, Janacsek Karolina, Vörös Erika, Vécsei László és Sztriha K. László). A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a világ egyik vezető pénzügyi lapja is beszámolt róla.

Rangos gazdasági napilap, az Amerikai Egyesült Államokban megjelenő Wall Street Journal hívta fel néhány napja a széles nagyközönség figyelmét a jórészt szegedi szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport eredményeire.

     A kutatócsoport vizsgálatai arra utalnak, hogy a nyaki verőérszűkületben szenvedő, de neurológiai szempontból tünetmentes páciensek nyelvi teljesítménye alacsonyabb, mint egészséges társaiké. Az adatok alapján a keringési rendellenesség súlyossága a beszédprodukcióban is tükröződik: azok a betegek, akiknek mindkét nyaki verőerükben komoly szűkület van, a felmérés során jóval több hibát vétettek, mint azok, akiknél csak az egyik érben volt bizonyíthatóan csökkent a keringés. A nyaki verőérszűkület viszonylag korán is okozhat nyelvi zavart: már azoknál a pácienseknél is jelentkeztek beszédproblémák, akiknél mindössze 50 százalékos szűkületet találtak.

   A kutatócsoport vizsgálatai igazolták a feltételezést, amely szerint a nyaki verőér szűkülete miatt fellépő csökkent agyi keringés a nyelvi funkcióra is kihat. A szakemberek mindezek alapján úgy vélik, a betegek klinikai állapotának pontosabb felméréséhez neurokognitív vizsgálatok is szükségesek.

     "A vizsgálatunkban részt vevő páciensek valójában neurológiai szempontból tünetmentesek voltak, de a finom neurolingvisztikai értékelés egyértelműen igazolta a beszédproblémákat. Felfogható tehát úgy is, hogy akinek legkisebb beszédproblémája van, feltétlenül vizsgáltassa ki magát, még ha nincs is stroke-ra utaló tünete, így végtaggyengesége, féloldali zsibbadása, szédülése, kettős látása, arcelferdülése" – érzékeltette a felfedezés népegészségügyi jelentőségét az mta.hu-nak Vécsei László.

   A Wall Street Journal cikke ide kattintva olvasható.