132821
Az MTA hírei
Vissza
2013. 10. 25.

Tudománytörténeti színhellyé nyilvánították az MTA Atommagkutató Intézetét

Az Európai Fizikai Társulat (European Physical Society) a fizikai kutatások kiemelkedő jelentőségű tudománytörténeti színhelyévé nyilvánította az MTA Atommagkutató Intézet főépületét, ahol az intézményt megalapító Szalay Sándor és doktorandusza, Csikai Gyula 1956 őszén elvégezte azokat a magfizikai kísérleteket, amelyekkel sikerült megerősítenie a neutrínók létezését, jelentős mértékben hozzájárulva a modern fizika megalapozásához.

Az emléktáblát John Dudley, az Európai Fizikai Társulat elnöke avatta fel, az ünnepségen jelen volt Csikai Gyula, az MTA rendes tagja is.

Pálinkás József, az MTA elnöke, az Atomki egykori igazgatója köszöntőjében  történelminek nevezte a két magyar magfizikus kísérleteit, amelyek a tankönyvekbe is bekerültek. Mint kifejtette, a neutrínók létezését Wolfgang Pauli jósolta meg 1930-ban, de az első közvetlen kísérleti bizonyítékokra, amelyek végül egy igen jól felszerelt kutatási célú atomreaktorban születtek meg az Egyesült Államokban, még egy negyedszázadig  kellett várni. A Clyde L. Cowan és Frederick Reines vezette csoport 1956. július 20-án tette közzé eredményeit, amelyekért 1995-ben a két amerikai kutatót fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. Szalay Sándor és Csikai Gyula alig néhány hónappal később, 1956 őszén közölték a jóval szerényebb feltételek mellett kivitelezett, ám igen szellemes, a radioaktív izotópok elbomlását vizsgáló kísérletük eredményeit, amivel elsőként erősítették meg az amerikai kutatók felfedezését. Az elektromosan töltött bomlástermékek nyomának láthatóvá tételéhez egy ködkamrát használtak, a részecskék haladási útját jelző nyomokat, a kondenzcsíkokat pedig egy villanófényes sztereo-fényképezőgéppel fényképezték le. A hélium két protont és négy neutront tartalmazó 6He radioizotópjának elbomlásáról készült felvételeket tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a béta-bomlás során keletkezett elektron és a 6Li maradékmag pályája nem esik egy egyenesbe. Ebből a tényből, valamit a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás törvényéből következik, hogy a bomlás során egy nem detektált harmadik részecske is keletkezik, a neutrínók családjába tartozó elektron-antineutrínó.

 

 

     "Az eredmények rövid időn belül nemzetközi elismertséget és hírnevet hoztak a két kutatónak, a debreceni atommag-fizikai iskolának és az MTA Atomkinak. A kísérleteik során készült legjobb fényképfelvételek pedig hamarosan bekerültek a magfizikai tankönyvekbe, kézikönyvekbe, mára pedig az egyetemes fizikatörténet részévé váltak" – fogalmazott Pálinkás József.

 

     Fenyvesi András, az MTA Atomki tudományos főmunkatársa, az ünnepi megemlékezés fő szervezője az mta.hu-nak kifejtette, hogy ez a kísérlet igen jelentős mértékben járult hozzá modern fizikai világképünk kialakulásához, hiszen Szalay Sándor és Csikai Gyula a világon elsőként erősítette meg a neutrínók létezését, melyről néhány hónappal korábban számoltak be először amerikai kutatók.

 

     "A két professzor munkássága nyomán, nem utolsósorban ezeknek az eredményeknek köszönhetően,  a fiatal, a  kísérletek előtt mindössze két évvel korábban megalapított debreceni kutatóintézetünkben olyan szakmai kultúra honosodhatott meg, amely mind a mai napig érezteti a hatását. A Szalay Sándor és Csikai Gyula akadémikusok nevével fémjelzett iskola fizikusok nemzedékeit képezte ki, kutatói közül később többen hozzájárultak további két alapvető elemi részecske, a top kvark és a Higgs-bozon kimutatásához is" – hangsúlyozta Fenyvesi András, az MTA Atomki tudományos főmunkatársa, aki érdekességként megemlítette, hogy Szalay professzor idősebbik fia, Szalay A. Sándor, az MTA levelező tagja szintén jelentős eredményeket ért el a neutrínókutatásban, amikor Marx Györggyel kozmológiai elméletek és csillagászati megfigyelések alapján megbecsülte a részecske nyugalmi tömegének alsó és felső határárát.

     Mint Fenyvesi András kiemelte, Szalay Sándor és Csikai Gyula eredményei nemzetközi jelentőségének elismeréseként az Európai Fizikai Társulat a fizikai kutatások kiemelkedő jelentőségű tudománytörténeti emlékhelyévé (EPS Historic Site) nyilvánította az MTA Atomki főépületét.

     "Nagyon nagy megtiszteltetés ez az MTA Atomkinak, hiszen az Európai Fizikai Társulat évente két-három ilyen címet adományoz összesen, ráadásul Magyarországon még nincs az EPS tudománytörténeti emlékhelyévé nyilvánított kutatóhely. Az MTA Atomki az első az országban, amely elnyerte ezt a rangos címet" – emelte ki Fenyvesi András.

     Az emléktábla felavatását követően tudományos előadások hangzottak el az MTA Atomkiban végzett neutrínókísérletről, valamint a neutrínókutatás fontos kérdéseiről.