137259
Az MTA hírei
Vissza
2015. 12. 04.

„Szigorú követelményrendszer alapján mérettek meg” – az MTA doktorai cím új birtokosait köszöntötték az Akadémián

Hatvankét kutató vehette át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében. A szigorú, ugyanakkor átlátható követelményekhez kötött, rangos tudományos címet idén kiérdemlő kutatók közül a legfiatalabb harminchét, a legidősebb pedig hetvennégy esztendős.

„Önök méltán lehetnek elégedettek: szigorú követelményrendszer alapján mérettek meg, és tudományterületük legkiválóbb képviselői mondtak véleményt teljesítményükről” – köszöntötte az MTA új doktorait Lovász László elnök. Arra biztatta őket, hogy tudásukat osszák meg másokkal is. Vegyék ki részüket az oktatásból és a tudományos utánpótlásképzés mellett törekedjenek arra is, hogy ne csak szakterületük más képviselői, hanem az érdeklődő laikusok is megérthessék, hogy mivel foglalkoznak, és milyen eredményeket értek el. Mint elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez mostantól még szorosabb kötelék fűzi őket, a tudományos közéletben is számít aktív szerepvállalásukra. Ez pedig felelősséggel jár, hiszen a külvilág számára sok esetben ők fogják képviselni az MTA-t.

 „Az MTA doktorának lenni olyan elismerés, ami megérte azt a többletterhet, amelyet vállaltak” – mondta Zalai Ernő, a Doktori Tanács elnöke. A címet idén megszerzőkkel kapcsolatos adatokat ismertetve kiemelte, hogy a tavalyi kilencven főhöz képest ebben az évben kevesebb MTA doktor veheti át oklevelét. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a csökkenés nem tendenciát jelent és jövőre ismét többen lesznek az új akadémiai doktorok.

Hudecz Ferenc, a Doktori Tanács társelnöke arról beszélt, hogy a globális kihívásokra adott válaszok olyan közös kutatói munkát igényelnek, amelyben a magyar tudósoknak is ki kell venniük a részüket. Ehhez kérte az új akadémiai doktorok támogatását és közreműködését.

Az Akadémia alapszabálya szerint az MTA doktora címet a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni (a korábbi tudományos elismerési rendszerben használt, az MTA doktora címmel egyenértékű „tudomány doktora‟ fokozatra 1995 óta nem lehet pályázni). Azóta mintegy 2200 pályázatot nyújtottak be, és 1660 kutató szerezte meg a címet. Az MTA doktora címmel, illetve a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2738 fő.

Tények és adatok az MTA doktorairól a képre kattintva olvashatók

A jelenleg hatályos Doktori Szabályzatot az MTA 185. közgyűlése 2014 májusában fogadta el. Ez a dokumentum rendelkezik a pályázati eljárás rendjéről és általános szabályairól, ugyanakkor a tudományos osztályok saját követelményrendszerben fogalmazzák meg a pályázókkal szembeni szakmai elvárásaikat. A pályázat benyújtásának alapvető feltétele, hogy a jelölt legalább öt éve rendelkezzen tudományos, PhD- vagy kandidátusi fokozattal. A követelményrendszereket az érdeklődők, leendő pályázók az egyes osztályok honlapján találhatják meg. Egy sikeres pályázati eljárás átlagos időigénye – a pályázat benyújtásától a Doktori Tanácsnak a cím odaítéléséről szóló döntéséig – általában egy-másfél év. A MTA-doktori oklevelüket most átvevők közül 38-an 2014-ben nyújtották be pályázatukat, 23-an 2013-ban, egy kutató pedig még 2012-ben.

A nagy tudományterületenkénti eloszlás viszonylag kiegyensúlyozott: a természettudományos kutatók közül 23-an, az élettudományok területéről 21-en, a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül pedig 18-an lettek az MTA doktorai. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Orvosi Tudományok Osztályán, illetve a Filozófiai és Történettudományok Osztályán szerezték meg a legtöbben a doktori címet.

A címet idén elnyerők átlagéletkora 50,4 év. A legfiatalabb közülük 37, a legidősebb 74 esztendős. A 62 új akadémiai doktor többsége – 51 fő – férfi. A legtöbben – 45-en – felsőoktatási intézményben dolgoznak. Az akadémiai kutatóhálózatból 10-en, egyéb tudományos és kutatóintézetekből pedig 7-en lettek idén az MTA doktorai.

Az MTA doktora cím a kutatói pályaív egyik kimagasló állomása. Az Akadémia törekvése, hogy e pályaív minden szakaszában támogatást nyújtson a legkiválóbb teljesítményű kutatóknak. Ilyen támogatást jelent például a majd két évtizeddel ezelőtt alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelyre a 45 év alatti hazai kutatók pályázhatnak. E támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a tudományos pálya iránt legelkötelezettebb kutatók eredményesen készülhessenek fel MTA-doktori pályázatuk benyújtására, illetve az ahhoz kapcsolódó doktori mű megírására. Az ösztöndíj sikerét mutatja, hogy – a tavalyi évhez hasonlóan – az MTA doktora címet idén megszerző pályázóknak több mint fele korábban a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjában részesült.


Az MTA ÚJ DOKTORAI, 2015

 
Az Akadémia új doktorainak névsora ide kattintva olvasható.

 

Az eseményen készült fotók az alábbi képre kattintva tekinthetők meg.

A képre kattintva galéria nyílik!
A képre kattintva galéria nyílik!