137042
Az MTA hírei
Vissza
2015. 11. 04.

„Mindenki felelősséggel tartozik a globális ügyekért”

A tudomány, a társadalom és a döntéshozók szorosabb együttműködését sürgették a Tudományos Világfórum nyitónapján felszólaló vezető kutatók és politikusok. A budapesti rendezvény nyitóünnepségén Lovász László, az MTA elnöke minden résztvevőt arra biztatott, hogy kapcsolódjon be a fórum vitáiba, Orbán Viktor kormányfő szerint pedig a tudósok felelősségén is múlik a globális problémák megoldása. A WSF-et levélben köszöntötte Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egy kis ország tudományos akadémiája a tudományos világ ennyi szereplőjét tudja egybegyűjteni szerte a világból. E tény azt mutatja, hogy minden ország, legyen az kicsi vagy nagy, olyan globális kérdésekért is felelősséget vállalhat, mint a környezetvédelem vagy a tudomány fejlődése. És mivel megteheti, meg is kell tennie. Mindenki felelősséggel tartozik a globális ügyekért” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a hetedik World Science Forum (WSF) nyitóünnepségén az MTA székházában Budapesten.

Lovász László megnyitja a 2015-os World Science Forumot
Lovász László megnyitja a 2015-ös World Science Forumot

 

A fórum fő célja, hogy résztvevőinek mélyebb bepillantást engedjen azokba a témákba, lehetőségekbe és kihívásokba, amelyek olyan fontos ügyekkel vannak összefüggésben, mint a klímaváltozás, a megújuló energiák, a katasztrófák kockázatának csökkentése, a globális egészségügyi politikák vagy a tudománypolitika különféle gyakorlatai és csapdái – mondta az MTA elnöke. „E témák megvitatásában a több mint negyven országból érkezett szinte száz előadó lesz segítségünkre. Fiatal és már befutott kutatók, fejlődő és fejlett államokban dolgozók, tudományos tanácsadók és a tanácsok alkalmazói egyaránt megosztják véleményüket‟ – tette hozzá Lovász László. Minden résztvevőt arra biztatott, hogy kapcsolódjon be a vitákba. Szerinte a tudósok-kutatók számára természetes dolog a kooperáció, és utalt arra, hogy az együttműködésre még akkor is voltak jó példák, amikor vasfüggöny osztotta ketté Európát.

A házigazda ország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a 2011-es, szintén Budapesten szervezett WSF-nek a gazdasági válság adta a hátterét, a mostaninak pedig a migrációs válság. A miniszterelnök szerint egy újkori, világméretű népvándorlásról van szó. Mivel a migráció globális természetű, kezelésében is észszerű lenne az egész világnak részt vennie – mondta. „Mi következik mindebből a világ tudományos közössége számára? Olyan emberekre van szükségünk, mint a tudósok, akik azt nézik, ami éppen nincs, mert a világ több, mint amennyit éppen látunk belőle – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a cselekvők bátorságán és a tudósok felelősségén múlik a fenntartható fejlődés, az energiagazdálkodás, a népesedési problémák, a fejlett világ pazarló fogyasztása és a szegényebb országokban tapasztalható túlnépesedés és élelmiszerhiány okozta problémák megoldása.

„Olyan emberekre van szükségünk, mint a tudósok” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök

 
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa üdvözlő beszédében azt mondta, a szakpolitikusok számára elengedhetetlen, hogy a legjobb adatok alapján készült tanulmányok alapján hozzanak döntéseket. Hozzátette, hogy a tudomány csak egy része a döntéshozatali folyamatnak, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a közösséget, amelyet egy-egy döntés érint.

Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkárának üdvözlő beszédét Flavia Schlegel, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) természettudományos főigazgató-helyettese olvasta fel. A megfontolt, józan eredményeket felmutató klímatudomány eredményeinek minél szélesebb körben való elterjesztése, oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen nézzünk szembe a globális éghajlatváltozás kihívásával – ez volt az ENSZ-főtitkár üzenetének kulcsmondata. A WSF résztvevőit köszöntötte Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) elnöke is (mindkét intézmény a fórum társszervezője).

Az MTA Székházának Díszterme a nyitóünnepség idején
Az MTA Székházának Díszterme a nyitóünnepség idején

 

Migráció és tudomány

Az ünnepi megnyitó előtt tizenegy társrendezvényt tartottak a 2015-ös WSF szervezésében közreműködő testületek. Az egyik délutáni különrendezvényen azt a kérdést járták körül, hogy mi a tudomány szerepe a migrációs kihívások kezelésében.

Az esemény kiemelt előadója Sumaya bint El Hassan hercegnő, a jordán Királyi Tudományos Tanács vezetője volt. Őfelsége a 2017-es World Science Forum rendező országa képviseletében arra emlékeztetett, hogy ha nem alakult volna olyan viharosan a Közel-Kelet történelme, Jordánia népessége egészen máshogy alakult volna, a nyolcmillós királyság viszont közel 1,9 millió palesztin, egymillió iraki és kétmillió szíriai menekültet fogadott be az utóbbi években-évtizedekben.

A közismert szólást – „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” – megfordítva, a hercegnő arról beszélt, hogy a migráció olyan kérdés, amelyről helyben kell gondolkodni, de globálisan kell cselekedni. Mint elmondta, nagy szükség van rá, hogy megbízható társadalomtudományi kutatások dokumentálják a migráció okait, különösen a Közel-Keleten. Beszédében arra is emlékeztetett, hogy a háborús konfliktus törvényszerűen az érintett ország tudományos életének elsorvadásához vezet: Irakból például több ezer kutatónak kellett kényszerűen távoznia. A jövőben a klímaváltozás miatt várhatóan további milliók kényszerülnek elhagyni otthonukat; a problémakör kezelésében pedig nem a menekültügy és a migráció kriminalizálására, hanem racionális érvekre van szükség. „Legyen a tudományé a legerősebb hang ebben a folyamatban‟ – mondta.

Török Ádám, az MTA főtitkára azt az akadémiai jelentést ismertette, amely a kormány megbízásából készült a 2015-től felgyorsult migrációról, annak irányairól és kilátásairól
Török Ádám, az MTA főtitkára azt az akadémiai jelentést ismertette, amely a kormány megbízásából készült a 2015-től felgyorsult migrációról, annak irányairól és kilátásairól

 

A rendezvényen Török Ádám, az MTA főtitkára ismertette azt az akadémiai jelentést, amely a magyar kormány megbízásából készült a 2015-től felgyorsult migrációról, annak irányairól és kilátásairól. Az akadémiai munkabizottság által elemzett adatok szerint a Magyarországon átvonuló menekültek legnagyobb része (31%) szíriai állampolgárnak vallotta magát, a második legnépesebb csoport (26%) az afgán, a harmadik (17%) a koszovói állampolgároké volt. A jelentés ajánlásai közül a főtitkár azt emelte ki, hogy a humanitárius-emberjogi szempontok mellett érdemes lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a menekültügy gyakorlati vonatkozásaira.

Az oktatásnak jelentős szerepe van egy-egy ország, régió stabilizálásában, már csak azért is, mert a tudományos ismeretek terjesztése, a tények alapján kialakított jövőképek ellennarratívát biztosítanak a fundamentalisták elleni fellépésben – mondta Flavia Schlegel, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) természettudományos főigazgató-helyettese. Vlagyimir Olegovics Rahmanyinov, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európáért és a közép-ázsiai régióért felelős főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció egyik fő kiváltó oka az éhezés. Az ENSZ egyik fő célja pedig az éhínség felszámolása 2030-ig.

A különrendezvény moderátora, Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete zárógondolatként azt emelte ki, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete rengeteg pénzt költ békefenntartó műveletekre, ám sokkal hatékonyabb lenne a megelőző diplomácia eszközeivel fellépni, még a menekülthullámokhoz vezető konfliktusok kipattanása előtt.

A tudomány mint kapcsolatteremtő eszköz

A migrációs tanácskozást követően sajtótájékoztatón összegezte az idei World Science Forum céljait Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese, Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) elnöke, valamint Sumaya bint El Hassan hercegnő, a jordán Királyi Tudományos Tanács vezetője.

„A WSF nem feltétlenül a tudományról szól. Sokkal inkább a tudomány és a társadalom kapcsolatáról" – mondta Lovász László. A tanácskozás jelentőségét méltatva kiemelte: a résztvevők betekintést kaphatnak napjaink legfontosabb témáiba. A több mint negyven országból érkezett száz előadó különböző nézőpontokból veszi számba azokat a kihívásokat, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie.

„A WSF nem feltétlenül a tudományról szól. Sokkal inkább a tudomány és a társadalom kapcsolatáról” – mondta Lovász László.
„A WSF nem feltétlenül a tudományról szól. Sokkal inkább a tudomány és a társadalom kapcsolatáról” – mondta Lovász László.


A sajtótájékoztató résztvevői a Tudományos Világfórum nyújtotta lehetőségek közül a kutatók, a döntéshozók és a civilszervezetek közötti együttműködés erősítését emelték ki, valamint a tudománynak a nemzetközi kapcsolatokban betöltött jelentőségét méltatták.

A 2017-es World Science Forum házigazdája, a Jordán Hasemita Királyság nevében Sumaya bint El Hassan hercegnő azokról a nehézségekről beszélt, amelyeket a közelben dúló háború és az annak következtében kialakult menekültválság ró hazájára. Reményét fejezte ki, hogy a tudomány hozzájárulhat e kihívások megoldásához, a 2017-es WSF-en pedig különböző vallásokhoz tartozók együtt tanácskoznak a globális problémák megoldása érdekében.