137094
Az MTA hírei
Vissza
2015. 11. 12.

Magyarország olaja a termálvíz. Miért hasznos helyben elérhető energiával fűteni?

Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia: ezt javasolja az MTA Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság. Ha megújuló energiával fűtünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a gazdaságnak is jelentős lökést adunk.

Magyarország olaja a termálvíz. Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem geológusa röviden így foglalja össze, elvileg mennyi lehetőség lenne országszerte, hogy a lakó-, ipari és irodaépületeket helyi energiaforrások felhasználásával fűtsük. Ilyen a földhő, a különféle üzemek vagy a szennyvíz hulladékhője, a biomassza és a napenergia.

A földhő szempontjából különösen szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a Kárpát-medencében a földkéreg 24–26 kilométer vastag, ami a kontinentális átlag mindössze kétharmada-fele, így közelebb kerül a felszínhez a forró asztenoszféra. Számítások szerint Magyarország kőzetrétegeiben 100 000 exajoule hőmennyiség tárolódik összesen. Ennek az elképesztő energiamennyiségnek – az Egyesült Államok éves energiafogyasztása például nagyjából 94 exajoule – ugyan csak kicsiny töredéke hasznosítható, azonban így is hatalmas hőmennyiségről, jelentős termálvízkészletekről van szó, például a karbonátos tárolórétegekből akár 150-200 Celsius-fokos termálvíz is kitermelhető. Emellett a vizek zömének utánpótlása a felszínről biztosítva van, ám ehhez emberi léptékben számolva hosszú, 20–200 ezer év időre van szükség. A termálvizek tehát fenntartható módon úgy hasznosíthatók, ha többlépcsős használat után a lehűlt vizet visszasajtoljuk.

saas
Hőmérsékletek a felső pannóniai képződmények alján

 

A termálvíz széles körű felhasználására jó példa a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) távfűtési rendszere. A SZTE-n 25 intézmény fűtését oldották meg két termálkút kiépítésével. Szegeden egy 4,4 MW-os, Újszegeden egy 4,5 MW-os rendszer szolgálja ki az egyetem és egyes önkormányzati intézmények igényeit. A forró vizet előbb légtérfűtésre, majd a kevésbé meleget padlófűtésre és használati melegvíz előállítására alkalmazzák, majd a szinte teljesen lehűlt vízzel télidőben fagy- és hómentesítik a városi uszoda és sportcsarnok körüli járdákat, parkolókat és közterületeket. A rendszer segítségével évente 482 ezer köbméter földgázt takarítanak meg. A beruházás 11 millió euróra rúgott, az egyetem hét-nyolc év megtérülési idővel számol.

A geotermikus energia hasznosítását össze lehet kapcsolni a biomassza – praktikusan a biogáz vagy a más módon nem hasznosítható faanyag, vagyis a vékonyfa, a termelési apadék, a kéreg, a tuskó stb. – energiájának felhasználásával. Erre mutat jó példát egy kecskeméti fejlesztés, ahol a városi távhőszolgáltató hajt végre földhő- és biomassza-hasznosítási beruházást.

Ahol a távfűtés sikeres

A biomasszakazán és a termálvízkutak egy rendszerben történő használata az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti arborétumában is megvalósult. A felbecsülhetetlen értékű növények számára ideális hőmérsékletet azonban minden időjárási körülmény között tartani kell, tehát nem lehetett teljesen lemondani a szükség esetén azonnal bekapcsolható hagyományos földgázkazánról sem. A rendszer kiépítése előtt 280 ezer köbméter földgázt használtak évente, ez mára 90%-kal csökkent, annak ellenére, hogy a fűtött terület nőtt.

A Szegedi Tudományegyetem geotermikus fűtési rendszere: térkép a Szeged-belvárosi termálkör elemeiről
A Szegedi Tudományegyetem geotermikus fűtési rendszere: térkép a Szeged-belvárosi termálkör elemeiről
asa
Térkép az újszegedi termálkör elemeiről

 

„A távhő nem panelfűtés” – mondja Orbán Tibor, a Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettese arra célozva, hogy sokan még mindig szabályozhatatlan és drága fűtési rendszerként gondolnak erre a megoldásra. Ezzel szemben például Kaposváron a fogyasztók és a városi távhőszolgáltató egyaránt befektetett az energiahatékonyságba, így egy-két kivétellel mindegyik távfűtött épületet hőszigetelték. Míg 1999-ben egy átlagos, két és fél szobás lakás kifűtésére 250 MJ volt szükséges légköbméterenként, 2012-re 120 MJ-ra csökkent a hőigény. A korszerűsítés nyomán 15 év alatt 4,9 milliárd forintot takarított meg a lakosság a fűtésen, a távhőszolgáltató kapcsoltan termelő, tehát villamos áramot is előállító gázturbinás rendszere a város áramszükségletének 75%-át fedezi. A szolgáltató egy újabb fejlesztéssel a Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyárának hulladékhőjét is hasznosítani fogja.

Hogyan növeljük a megújulók részarányát?

Látható tehát, hogy az ország adottságai több mint megfelelőek ahhoz, hogy helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és épületeink nemcsak környezetbarátabb módon, hanem olcsóbban is fűthetők lennének. Ennek a felismerésnek a nyomán a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság közös állásfoglalást adott ki, amelyben azt is kiszámolták, hogy mennyibe kerülne a fűtéskorszerűsítés, és milyen európai uniós támogatási forrásokat lehetne hozzá igénybe venni.

Az állásfoglalásnak az a kiindulópontja, hogy a Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy bruttó végső energiafogyasztásban 14,65% legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya. „Most, félidőben megállapíthatjuk, hogy elmaradásban vagyunk, a tervezett cél elérése jelentős erőfeszítéseket kíván az érintettek részéről. Az elmaradás fő oka, hogy a megújuló energiák hasznosítása nem épült be szervesen sem a nemzetgazdaság fejlesztésébe, sem a társadalmi-közösségi gondolkodásba” – állapítják meg a felek.

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitórendezvényét a Szegedi Tudományegyetem konferenciaközpontjában tartották. A központot 2015 októberétől a városi szennyvíz hulladékhőjével fűtik
A Magyar Tudomány Ünnepének nyitórendezvényét a Szegedi Tudományegyetem konferenciaközpontjában tartották. A központot 2015 októberétől a városi szennyvíz hulladékhőjével fűtik

 

A cél eléréséhez többek között az szükséges, hogy a települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási program menjen végbe, kormányzati ciklusokon átívelő politikai és társadalmi összefogással, támogatással – szögezi le az állásfoglalás. Ennek első lépése a helyben elérhető energiaforrások hasznosításának bővítése.

A megújuló és hulladék energiaforrások kis szállítási költséggel csak a településeken és a környezetükben érhetők el, állíthatók elő és használhatók fel. Az alábbi táblázat a hőellátásba gazdaságosan és hatékonyan bevonható hazai energiaforrások lehetőségeit foglalja össze (indikatív számokkal és hibahatár nélkül, a támogatási igény feltüntetésével):

 Évente megvalósítható egység40 év alatt megvalósítható egységPJ/40 év PJ/évKöltség
(milliárd Ft/év)
Támogatás
(milliárd Ft/év)
Földhő (hőszivattyúval) 
 

10 000

 400 000 48 1,200 47,5 23,75
 

Biomassza (hulladékkal)

 

20 000

 

800 000

 93 2,325 54,1 27,05
 Napenergia 

25 000

 

1 000 000

 10 0,250 50,0 25,00
 

Összesen:

 

55 000

 

2 200 000

 151 3,775 151,6 75,80

 

A megújuló energiaforrások viszont csak úgy alkalmazhatók hatékonyan, ha jelentősen javítunk épületeink energiahatékonyságán, másfelől valamelyest változtatunk az életmódunkon is, jobban figyelve az energiatakarékosságra. Magyarország közel 4 millió ingatlanának energetikai korszerűsítésével, vagyis az utólagos hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel minimum 30%-kal csökkenthető az összes hőigény, ami országosan kb. 100 PJ/év mérséklődéssel egyenlő. A beruházás – átlagosan 3 millió forint/ingatlan fajlagos értékkel számolva – 12 ezer milliárd forintba kerülne. Ez 40 éves program esetén 300 milliárd forint/év, ami 150 milliárd Ft/év támogatási igényt jelent.

Mindenből többet

Az állásfoglalás szerint további feltétel a kiszámítható, rugalmas, átlátható és szakmai alapokon nyugvó jogi háttér, szabályozási, engedélyezési és támogatási környezetet kialakítása, a szolgáltató állam megerősítése, a kiszámítható és folyamatos támogatás, a pályázatok szakmai, objektív értékelése, megvalósításuk szakszerű ellenőrzése, elszámoltatása. Szintén idetartozik a transzparens, kiszámítható és fenntartható földgáz- és távhő-árszabályozás megteremtése. Az állásfoglalás szerint továbbá önálló megújulóenergia-törvényre van szükség, amely szabályozza a lokális energiaforrások helyét, szerepét, támogatásuk szabályait és hasznosítási módjait.

sas
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet (feMTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet) és a város egyes intézményeit ellátó távfűtőrendszere működése.
Kattintson az ábrára a nagyított nézetért!

 

A felek azt javasolják, hogy a különféle EU-s támogatási programok pénzeit minél nagyobb arányban fordítsák az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására, és ezt a döntéshozók tekintsék olyan befektetésnek, amellyel takarékoskodhatunk a fosszilis energiaforrásokkal. Az állásfoglalás szerint nem szabad elfeledkezni a szakszerű döntés-előkészítésről, tervezésről és kivitelezésről, arra is figyelve, hogy az adott megújuló energiaforrás ne egy másik vagy más hatékony energiatermelési mód kihasználtságát csökkentse.

A felek által javasolt program végrehajtása után így prognosztizálható a hazai hőellátás energiaszerkezete (zárójelben a jelenlegi értékek): geotermia: 18% (1,2%); napenergia: 4% (0,0%); biomassza: 47% (11,0%); földgáz: 31% (87,8%).

Új munkahelyek, fenntartható GDP-növekedés

A települési energetikai fejlesztések révén bővül a gazdaság, nő az ellátásbiztonság, és kíméljük a környezetet. A fejlesztésekhez nagyszámú gép és berendezés szükséges, ami jó lehetőséget nyújthat a külföldi piacokon is versenyképes innovatív termékek fejlesztésére és hazai gyártására. Ilyen termékek lehetnek pl. a termálvíz hőjének fokozott hasznosítását eredményező hőszivattyúk, a biomasszakazánok, a települési szilárd hulladékoknak az energiatermelésben való hasznosításának berendezései.

A felek számításai szerint az országos energiahordozó-váltási program a mérnöki tervezés, az építőipar, az épületgépészet, az eszközgyártás, a primőr kertészet és a gyógyturizmus, valamint a regionális energiatermelés (biomassza) és -szolgáltatás terén mintegy 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható mértékű, 1,2–3% éves növekedése mellett.

„Mindezek előmozdítására az állásfoglalást aláíró szervezetek felelősséggel ajánlják fel a közreműködést a bemutatott elveket és célokat magába foglaló energiahatékonysági, valamint megújuló és helyi energiahasznosítási keretprogram kidolgozásában és megvalósításában” – zárul az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság közös állásfoglalása.