14871
Az MTA hírei
Vissza
2005. 10. 11.

Környey-emlékülés az Akadémián

Dr. Környey István (1901–1988) akadémikus a magyar és a nemzetközi idegtudományok, főként a klinikai szakágak képviselőinek kiemelkedő alakjára, nemzetközi hírű tudósra emlékezve rendezi a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Környey Társaság a tudományos emléknapot 2005. október 25-én.

Dr. Környey István pályafutása során jelentős eredményeket ért el a neuropathologia, a klinikai kutatások és az idegi lokalizációs ismeretek sok területén. Nemzetközi tanulmányútjai során mind Európa több országában, mind az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatásokat, együttműködve a kor legkiemelkedőbb tudományos személyiségeivel. Önálló munkái voltak külföldön is, de kutatásai legnagyobb részét hazánkban, Magyarországon végezte és e kutatások eredményei is maradandóan bevonultak a nemzetközi szakirodalomba. A pszichiátria területén az elmebetegségek szervi alapjait kutatta. Hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban Rockefeller ösztöndíjasként az idegsebészetet tanulmányozva. Ennek is eredményeként hazatérve folytatta, illetve megkezdte a hazai idegsebészeti tevékenységet. A bécsi döntés után visszacsatolt erdélyi területen Kolozsvárott, majd a II. világháború vége után, az Egyetem áttelepítését követően Marosvásárhelyen, ő lett az első magyar – és nyugodtan mondhatjuk Kelet Európa - első önálló idegsebészeti egyetemi intézetének vezetője (1941-47). Így ma őt tekintjük közeli barátjával, Dr. Sántha Kálmánnal együtt a magyar idegsebészet megalapítójának. 1947-ben hívták meg és nevezték ki a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg-elmeklinikája igazgató egyetemi tanárává. Itt folytatta a neurológiai, pszichiátriai és neuropathológiai tevékenységét, valamint az idegsebészetet 25 éven át. Sikerült nemzetközi hírű iskolát teremtenie, neves személyiségeket adva az ország és jó néhány külföldi intézet részére, köztük tanszékvezetőket, egyetemi tanárokat, osztályvezető főorvosokat és sok más jól képzett szakembert.

Dr. Környey István tehát a magyar és a nemzetközi idegtudományok kiemelkedő alakja, mai szemmel nézve azt mondhatjuk polihisztora volt. Mindig gondosan ügyelt arra, hogy állításai, tanításai pontosak, szakszerűek és sokoldalúan igazoltak legyenek. Arra törekedett, hogy a betegek gyógyításában a legújabb eredményeket is alkalmazzák és szigorú munkafegyelme és önfegyelme, végső soron a gyógyítás szolgálatába álljon. Emberi magatartására jellemző volt, hogy nem kihívóan, nem látványosan, de határozott állásfoglalással mutasson példát. Tanítványai híven követték tudományos eredményeit, útmutatásait és számos nem közvetlen tanítványa is csatlakoztak iskolájához.

Tudományos irodalmi tevékenysége is elismert és széleskörű. Írásait a mai időkben is gyakran veszik elő, olvassák. Több kötet és híres szakkönyvsorozatok, kézikönyvek fejezeteinek szerzője. A szakterületeket átfogó munkásságán belül talán a neuropathológiában alkotott legtöbbet. Kézikönyvei közt kiemelkedő helyet foglal el a német nyelvű összefoglaló tanulmány a „Histopathologie und Klinische Symptomatologie der Anaxisch-Vasalen Hirnschadigungen”, amely ma is időszerű és alap-megállapításokat tartalmaz korunk egyik legnagyobb betegségcsoportjának az éreredetű agyi megbetegedések megismerésében. A kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, éppen 50 éve. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy megemlékezzünk Dr. Környey Istvánról, egy akadémiai emléknap keretében. Az egész napos tudományos előadás sorozatot Dr. Környey István emlékének szenteljük. Az előadók a nagy tudós közvetlen tanítványai, munkatársai, követői és tisztelői köréből kerülnek ki, külföldi intézetek képviseletében is. Saját eredményeiket ismertetik, de bemutatják ezen belül, hogy a mai legmodernebb megállapítások miként kötődnek Dr. Környey István korábbi kutatásaihoz.

Az emléknap amellett, hogy megemlékezés, igyekszik lehetőséget biztosítani az idegtudományok és ezen belül a klinikai idegtudományok minden képviselőjének személyes találkozásra, az együttgondolkodásra és inspirálni őket az egyre szélesebb körű együttműködésre is, mert ez jelentős támogatást adhat a magyar idegtudományok jövőbeni fejlődéséhez, ezáltal szolgálva a gyógyítás egészét.

 

Az emlékülés tudományos programja:

 

Bevezető köszöntő: Romics László, az MTA rendes tagja, osztályelnök

Elnökség: Telegdy Gyula, az MTA rendes tagja, Czopf József, az MTA Doktora

Kopa János (Kaposvár): Környey István szellemisége

Jellinger Kurt A. (Bécs): Pathology and pathophysiology of vascular and mixed dementias

Gallyas Ferenc (Pécs): Sötét idegsejtek-gélből gél fázisátalakulás. Egy évszázados probléma eretnek magyarázata

Gosztonyi György (Berlin): A primaer virus-encephalitisek pathogenesise és a neurotropia elve Környey István vizsgálatainak tükrében.

12-13 óra állófogadás

Elnökség: Méhes Károly, az MTA rendes tagja, Szirmai Imre, az MTA Doktora

Szirmai Imre (Budapest). Az idegrendszeri működések localisatiojának felfogása Környey István munkáiban

Csiba László (Debrecen): Klinikopathologiai összehasonlító vizsgálatok cerebralis kórfolyamatokban

Czopf Jószef (Pécs): A hypoxiás károsodás electrophysiologiai következényei

Komoly Sámuel (Pécs): Hypoxia-oxidativ stress: oligodendrocyta dysfunctio

10 perc kávészünet

Elnökség: Pásztor Emil, az MTA rendes tagja, Bodosi Mihály, az MTA Doktora

Jakab Irén (Brookline): Hosszú távon át követett organicus agysérülés neuro-psychiatriai kórlefolyása

Trixler Mátyás (Pécs): A molecularis genetikai kutatások eredményei a schizophreniában

Dóczi Tamás (Pécs): Az agyi víztranszport szabályozása agyoedemában

Bodosi Mihály (Szeged): Környey és az idegsebészet.

Zárszó: Pásztor Emil, az MTA rendes tagja

 

Fővédnökök:
Romics László, az MTA rendes tagja, osztályelnök

                  

Védnökök: 
Telegdy Gyula, az MTA Rendes tagja
Méhes Károly, az MTA rendes tagja
Pásztor Emil, az MTA rendes tagja

 

Az ülés időpontja: 2005. október 25. de. 10-16 óra

Az ülés helye: Magyar Tudományos Akadémia Székház Felolvasó terem , V. Roosevelt tér 9. I. emelet)

 

Az emlékülés időpontja egybeesik Környey István „Histopathologie und Klinische Symptomatologie der Anoxisch-Vasalen Hirnschädigungen” c. könyve megjelenésének 50. évfordulójával