137320
Az MTA hírei
Vissza
2015. 12. 23.

Gazdag jubileumi emlékévet zárt az MTA az idén 150 éves Székházban

Szakmai konferenciák, székházlátogatások, kiállítások, könyvbemutató, ünnepi koncert – véget ért az MTA Székházának 150 éves jubileumi emlékéve. A gazdag programkínálat keretében szervezett konferencián többek között előadás hangzott el Arany János, a Teleki és a Vigyázó család akadémiai kötődéséről, az 1950-es évek változásairól, valamint a Székház jövőjéről. A záróeseményen bemutatták Kemény Mária művészettörténész monográfiáját az épületről.

A Magyar Tudományos Akadémia Székháza 2015-ben számos, az emlékévhez kötődő esemény alkalmából megnyitotta kapuit. Több száz látogatót vonzottak a széházbejárások júniusban a Múzeumok Éjszakája, szeptemberben a Kulturális Örökség Napjai keretében. Az érdeklődők szakmai vezetés mellett ismerkedhettek meg a másfélszáz éves épület termeivel, valamint építéstörténetével és az építéshez használt kőzetekkel. 150 éves az Akadémia palotája címmel október 20-án nyílt meg az MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítása a harmadik emeleti Képtárban a Székház építészettörténetéről és az intézmény funkcióinak változásáról.

Kamara kiállítás a Tudós Kávézóban (képgaléria)
Kamarakiállítás a Tudós Kávézóban (képgaléria)


Az emlékév hivatalosan 2015 májusában vette kezdetét, amikor ebből az alkalomból, a közgyűléshez kötődően kamarakiállítás nyílt az MTA Tudós Kávézójának szekrénytárlójában. A megnyitóhoz kötődően rendeztek koncertet júniusban és mutatták be Sisa József A Magyar Tudományos Akadémia - Séta a székházban című kiadványát. Az aulában a neoreneszánsz palota tervezője, Friedrich August Stüler építészeti munkásságát bemutató fotókiállítást tekinthettek meg a látogatók. Az itáliai stílusjegyeket is magán hordozó, 1865-ben átadott épületet az akadémiai székház tervezőjének egyik legkiemelkedőbb alkotásaként tartják számon, amelyhez hasonló jellegű korábban nem épült Budapesten – mondta Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója az épület történetével foglalkozó ünnepi konferencián.

Friedrich August Stüler emlékére rendezett kiállítás
A Friedrich August Stüler emlékére rendezett kiállítás megnyitója 2015. október 1-én

 

Tárt kapuk

Márciusban, a részleges napfogyatkozás alkalmából meghirdetett „Street Science” eseményen a Székház előtti téren közel kétezer érdeklődő figyelte az égi jelenséget csillagászok segítségével. Novemberben a legfiatalabbakat is várták az Akadémiára a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) alkalmából a Székházban felállított utazó planetárium programjaira, valamint a Székház előtti parkolóban a Wigner Fizikai Kutatóközpont „Sokszínű Fizika Busz‟ interaktív kiállítására.

Középiskolás diákok szintén a Magyar Tudomány Ünnepe keretében látogathatták végig az MTA Könyvtárát és tekinthették meg a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Keleti Gyűjtemény, valamint az Akadémiai Levéltár féltve őrzött kincseit (a program az MTA Könyvtár és Információs Központtal közös szervezésben jött létre).

Diákok az Akadémián 2016. november 20-án (képgaléria).
Diákok az Akadémián 2016. november 20-án (a fotóra kattintva képgaléria nyílik)

 

Szakmai konferencia a Székházról

 „...húznom kell az akadémia igáját, mert édes az, és gyönyörűséges” – írta 1866-ban az Akadémia titoknokaként Arany János Tompa Mihálynak. A költő 1865 januárjától 1879 májusáig töltötte be a titoknoki, később főtitkári posztot. Arany az Akadémia felajánlásából 1867-től haláláig a Székház titkári lakásában élt feleségével, e momentumokra több költeményében is utal. Ezekre az összefonódásokra is rávilágított „Arany János áldozata és költészete a Székház megnyitásakor” című előadásában Dávidházi Péter, az MTA levelező tagja december 10-én, az emlékévet záró szakmai konferencián.

Az eseményen Csorba László, az MTA doktora a Teleki család Akadémiához való kötődésének történetét ismertette. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Márai Sándor 1926-os luxori utazásáról szóló beszámolóját idézte fel, amely szerint az író egy székely nyelvjárásban beszélő arabbal találkozott az egyiptomi városban. Kiderült, hogy az illető korábban Teleki Sámuel expedícióinak kísérőjeként utazott, ekkor tanult meg kifogástalanul magyarul. „Teleki Sámuelt földrajzi felfedezései elismeréseként 1894-ben választotta tiszteleti tagjává az MTA” – mondta el Csorba László.

Dávidházi Péter, az MTA levelező tagja
Képek a Székház 150 konferenciáról 

Székház 150 konferencia (képgaléria)
Képek a Székház 150 konferenciáról

Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója
Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója

 

Az Akadémia második alapítója

Mázi Béla, az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) könyvtárosa Vigyázó Ferenc hagyatékának jelentőségéről beszélt a Vigyázó család alapítványairól szóló előadásában. „Vigyázó Ferenc halálának idején, 1928-ban az Akadémia elszegényedett, államsegélyből élt. Nem túlzás azt állítani, hogy az örökség révén, amelynek az anyagi vagyon mellett része volt egy 17 ezer kötetes könyvtár is, Vigyázó Ferenc személyében a Magyar Tudományos Akadémia második alapítóját tisztelhetjük” – fogalmazott Mázi Béla.

Örök témák

„Siíta-szunnita vallási irányzatok az iszlámban, homeopátia, a magyar helyesírás szabályai – e témákról már a Székház átadásának éveiben is tartottak előadásokat az Akadémián” – utalt az idei évben szintén több szakmai fórum által feldolgozott témákra előadásában Lovász László. A Székház jövőjével kapcsolatban az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy szeretnének még több nyilvános kiállításnak teret adni, melyek keretében bemutathatóvá tennék az MTA Kézirattárának olyan féltve őrzött kincseit, mint Vörösmarty Mihály Szózatának kézirata vagy Radnóti Miklós Bori notesze.

Lovász László, az MTA elnöke a Székház termeinek különféle funkcióit ábrázoló alaprajzot mutatja be
Lovász László, az MTA elnöke a Székház termeinek különféle funkcióit ábrázoló alaprajzot mutatja be

 

 

A jubileumi emlékülésen előadást tartott továbbá Török Ákos, az MTA doktora, a BME Építőmérnöki Kar egyetemi tanára az Akadémia Székházának építő- és díszítőköveiről. Papp Gábor György, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa az Akadémiai Könyvtár első évtizedeit mutatta be, Hay Diana, az MTA KIK Akadémiai Levéltár osztályvezetője pedig „A Székház az 1950-es években” című előadásában a korabeli dokumentumokat és fényképeket ismertette.

Zárókoncert és könyvbemutató

Az emlékévet december 11-én az Accord Quartet vonósnégyes ünnepi koncertje zárta. Ennek apropóját az adta, hogy napra pontosan 150 éve, 1865. december 11-én tartotta először saját házában „közülését”, azaz közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. Az ünnepi alkalomra jelent meg Kemény Mária művészettörténész A Magyar Tudományos Akadémia című monográfiája, amelyet Marosi Ernő akadémikus, az MTA volt alelnöke méltatott.

Marosi Ernő, az MTA rendes tagja
Marosi Ernő, az MTA rendes tagja
 
A jövő
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a „Székház 150” Programtanács elnöke sikeresnek ítélte az emlékév programsorozatát. Az általa vezetett, idén megalakult Székházrekonstrukciós Szakértői Elnöki Bizottság munkájának eredményeképp pedig a közeljövőben sikerülhet elvégezni a szükséges felújításokat és átalakításokat.

Az érdeklődőket 2016-ban is várják  székházlátogatásokra: májusban az Emlékhelyek Napja, júniusban a Múzeumok Éjszakája, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjai alkalmából. A tervek szerint pedig 2016. novemberben nyithatja meg kapuit az MTA féltve őrzött kincseit bemutató új kiállítótér a Székházban.

A Székházról az mta.hu-n korábban megjelent cikksorozatunkat itt olvashatja:

Közadakozásból épült a tudomány palotája

Az MTA gyűjteményeivel nyílt meg a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum 

Különlegesnek számító anyagokból épült és kultikus helyen áll az MTA Székháza 

Monumentalitás, márvány, mahagóni – az MTA Székháza belülről