90881
Az MTA hírei
Vissza
2010. 01. 06.

Elhunyt Vekerdi László

"Máskor ne ilyen vén hülyének adjátok a jutalmat, aki már nem tud mit kezdeni vele" - e szavakkal vette át Vekerdi László, az örök ellenzéki és kivételes tudású professzor 2003-ban Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntetést az Akadémián.

Vekerdi László átveszi Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntetést  (forrás: Origo, 2003)
Vekerdi László átveszi Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntetést  (forrás: Origo, 2003)
Az orvos végzettségű, de a magyar irodalom és nyelvészet, a csillagászat, a matematika, a könyvtártudomány, a művelődéstörténet, a fizika területén is jelentőset alkotó tudós életének 86. évében hunyt el december 27-én. Az Írószövetség a január elején kiadott gyászjelentésében rámutat: a tudós különösen aktív és népszerű közéleti személyiség volt. Halála előtt két héttel jelent meg a XVIII. századi magyarországi és erdélyi pestisjárványokról szóló munkája, néhány hónappal korábban pedig a Fülep Lajosról szóló kötete. Vekerdi László Németh László munkásságának is az egyik legjelentősebb ismerője volt és Galileiről szóló könyvét nemzetközi elismerés övezi.

A televíziónézők és rádióhallgatók jól ismerik az ősz hajú, szikár tudós alkatát és hangját, hiszen 1984-ben, illetve 1985-ben a huszonkét adásból álló „Gondolkodás évszázadai” címmel sugárzott televíziós sorozat legtöbb előadását Vekerdi László tartotta. A Magyar Rádió Gordiusz Műhelye adásaiban közölte a "Véges végtelen" című esszé-riportfolyamot, amelynek a konformistának nem éppen nevezhető professzor volt az előadója. Ezekből a felolvasásokból a nézők és a hallgatók történelmet, művészetet, irodalmat, matematikát, természettudományokat tanulhattak. A kétszáznál is több adást megért „Véges végtelen” ismeretterjesztő műsor egyedülálló volt a magyar rádiózás történetében.

Vekerdi László legfontosabb művei

Kalandozások a tudományok történetében (1969) - Németh László alkotásai és vallomásai tükrében (1970) - A matematikai absztrakció történetéből (1972) - Befejezetlen jelen (1971) - Így élt Newton (1977) - Európa születése. Európa a IV-XIII. században (Varga Domokossal, 1977) - Vígh Tamás (1983) - A világ kereke (Varga Domokossal, 1985) - Tudás és tudomány (1994)- "A Tudománynak háza vagyon" (1996) - A véges végtelen (Herczeg Jánossal, 1996) - A sorskérdések árnyékában – Kalandozások Németh László világában (1997) - Így él Galilei (1998) - A közértelmesség kapillárisai (2001) - Fülep Lajos levelezése (2009) - Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a XVIII. században (2009)

„Az életben a diverzifikáció, a sokfélévé válás épp az életrevalóság jele és az evolúció alapfeltétele” – írta Vekerdi professzor egy, a hazai matematikusokat méltató írásában. Ez a megállapítás éppen magára, a tudósra illik a legjobban, hiszen – bár a rendszerváltás előtt soha nem ismerték el méltó módon tevékenységét, és ellenálló, lázadó személynek tartották – a tudományos élet és a közélet egyik legnépszerűbb tudományos alakja lett, éppen sokirányú és elmélyült tudása miatt. A kádári időkben pusztán 1987-ben kapott egy Szabó Ervin-emlékérmet. 1990 után viszont kilenc kitüntetést vehetett át Vekerdi professzor, köztük a fent említett Az év ismeretterjesztő tudósa díj mellett olyan jelentős kitüntetéseket, mint az 1992-es József Attila-díj, az ugyanekkor átvett Szent-Györgyi Albert-díj és a 2001-es Széchenyi-díj.

Bár Vekerdi László professzor 1951-ben orvosi diplomát szerzett Debrecenben és 1955-ben belgyógyász szakorvosi vizsgát tett, személyi igazolványában élete végéig az szerepelt, hogy szakképzettsége nincs.

(A címlapon szereplő Vekerdi László fotót a Természet Világa készítette.)

 

Korábban:

2007.12.12.
A Tudományos Újságírók Klubja által alapított elismerést idén Freund Tamás akadémikus vehette át az MTA Székházában.