93211
Az MTA hírei
Vissza
2010. 02. 17.

Az Attila-domb titka

– A gyenge radioaktivitás jót tesz az emberiségnek – fogalmazott Teller Ede, Nobel-díjas atomtudós, amikor magyar kollégái megemlítették neki, hogy a Kárpát-medencében több helyen is mértek enyhe radioaktiv sugárzást. Marx György fizikus, Kossuth-díjas akadémikus Nagy Béla geológussal együtt tárta a nemzetközi hírű Teller elé hazai méréseik eredményeit: – Akkori vizsgálataink azt igazolták például, hogy Mátraderecske térségében a földből feltörő gázzal együtt minimális radon is érkezik a felszínre – emlékezett Nagy Béla.

Az MTA doktora a 2002-ben elhunyt Marx Györggyel megvizsgálta az Attila-dombnak tulajdonított csodatévő hatást is. Konkrét méréseik során igen gyenge radioaktivitást észleltek: – A megszokott háttérsugárzás másfélszeresét, kétszeresét tapasztaltuk amőbaszerű foltokban – mondta az mta.hu-nak a geológus. Nagy Béla kiemelte, Magyarországon több helyen, például a szénbányászatáról egykor híres Tatabányán is erősebb sugárzás mérhető, mint a csodás gyógyhatásúnak tartott dombon. Az MTA doktora ugyanakkor arra emlékeztetett, kérdőíves felmérést is végeztek 300 ember bevonásával arról, érezték-e az Attila-domb bármilyen jótékony hatását. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az oda zarándokló emberek meggyőződéssel vallják, nekik jót tett az ott tartózkodás. Nagy Béla tréfásan úgy fogalmazott, a környéken a friss levegő, a szép környezet, a madárcsicsergés, és a vendéglő kiváló ételei valamint méltányos árai okozzák a turisták kellemes közérzetét. Az emberek ritkán foglalkozhatnak csak önmagukkal, és ez a hely biztosítja számukra az elmélyülést is. A geológus ugyanakkor nem vonja kétségbe, hogy a jó közérzet elérésében talán a gyenge radioaktivitás is segít, hiszen sokan állítják, hogy éreznek bizonyos sugárzást: – De ez inkább a belső nyugalom, a béke érzése, mert nem létezik semmiféle általános „földsugárzás” – fogalmazott Nagy Béla. A geológus szerint a műszerekkel nem mérhető „tigris-sugárzás”, „Hartmann-sugárzás” és hasonló tévhiteken alapuló „élmény” és az okkult tudományok körébe sorolandó.

A föld felszínén többféle sugárzás műszerekkel mérhető, így például a radioaktivitás, a hő, a mágnesesség és az elektromágnesesség. Vannak olyan helyek, egyebek mellett a vulkánok környéke, ahol a földből sugárzó meleg mérhetően magasabb fokú. Az ércekben gazdag hegyekben magasabb elektromágneses sugárzást észlelhetünk. Az Urál-hegység egy pontján viszonylag erős mágneses sugárzást észleltek, és a kutatások ott komoly vasércmezőket tártak fel.

Tudta-e?

A radioaktivitást 1896-ban Henri Becquerel francia tudós fedezte fel, amiért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Becquerel foszforeszkáló anyagokkal kísérletezett. Kimutatta, hogy a sugárzás intenzitása arányos az urán koncentrációjával, így arra következtetett, hogy ez a sugárzás az uránatom tulajdonsága. Pierre és Marie Curie új, sugárzó elemek után kutatva fedezték fel, hogy a tórium is sugároz. Az uránércből kivontak még két erősebben sugárzó elemet, a polóniumot és a rádiumot. A Curie házaspár és Ernest Rutherford kísérletei a radioaktív sugárzásnak két összetevőjét mutatták ki: az α-sugárzást és a β-sugárzást. 1900-ban fedezte föl Paul Ulrich Villard a gamma-sugárzást, amelyet 10 cm ólom sem bír elnyelni. Később bebizonyították, hogy a gamma-sugárzás valójában nagyenergiájú elektromágneses sugárzás.

Az Attila-domb legendáját egy lónak köszönheti. A hagyomány szerint a már halálosan beteg állatot felvitték erre a dombra, hogy ne az istállóban pusztuljon el. A ló azonban pár nap múlva egészségesen hazatért.

Az Attila-domb körül igen sok az üledékes kőzet, ez a környék annak idején a Tisza és a Tápió árteréhez tartozott, az alig 15 méteres földkúp tőszomszédságában is található tőzeg – magyarázta Nagy Béla. A geológus arra hívta fel a figyelmet, hogy  az urán is feldúsul ott, ahol szervesanyag-dúsulás mutatkozik. A világon az átlagos urántartalom a föld kérgének egy tonnányi mennyiségében egyetlen gramm, Magyarországon ennek az átlagnak a két és félszerese kimutatható. Ennek a magyarázata az MTA doktora szerint az, hogy a Kárpát-medencében minden folyó befelé folyik, az Alföldön több kilométeres magasságban rakódtak le a lepusztult hegységek apró törmelékei. A sík vidéken a lelassuló folyók lerakják hordalékaikat, elsősorban a nehézfém tartalmú kőzetek nagyon apró szemcséit. Nagy Béla szerint ez lehet az oka a magasabb radioaktivitás jelenlétének. Az Attila-dombon sekélyfúrásokat végeztek, fél méter mélységben egy napig mérték az érzékelő berendezések a talajlevegőt. A kiértékelt eredmények pedig a már említett minimális sugárzást mutatták, hangsúlyozta a geológus annak a véleményének is hangot adva, hogy egyes vizsgálatok szerint ez éppen az a radioaktív tartomány, amely esetleg valóban alkalmas lehet gyógyításra.

A geológus felhívta a figyelmet arra, a szóban forgó sugárzás mennyisége természetesen jóval az emberi egészségre ártalmas érték alatt marad. A Nagy Béla által rendkívül gyengének minősített sugárzás az Attila-dombon 250-300 Bq azaz becquerel (ejtsd: bekerel,  az aktivitás mértékegysége. 1Bq az aktivitás, ha 1 másodperc alatt 1 atom bomlik el.). Az európai előírások szerint egy lakásban 150 Bq radioaktivitásig nincs szükség külső beavatkozásra. A geológus utalt arra, csak több ezer becquerelnyi sugárzás lehet halálos dózis. A földön az emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig együtt éltek a sugárzásokkal.