137192
Az MTA hírei
Vissza
2015. 11. 22.

Amikor minden perc számít: konferencia az agyi infarktusról

Az agyi érkatasztrófa vezető tényező a felnőttkori rokkantság kialakulásában és a harmadik leggyakoribb halálok, csak a szívbetegségek és a tumorok szednek több áldozatot Magyarországon. Évente 40-50 ezer ember, egy kisváros lakossága szenved el stroke-ot. E rendkívül súlyos népegészségügyi problémáról szervez nemzetközi konferenciát az MTA Orvosi Tudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepe keretében.

„A stroke az agyban hirtelen bekövetkező véráramlási zavar vagy egyes esetekben vérzés, amelynek következtében perceken belül megindul az agyszövet pusztulása, és azonnali idegrendszeri tünetek lépnek fel. Szédülés, végtaggyengeség, beszédzavar, kettős látás, esetleg az arc aszimmetriája alakul ki” – sorolta a tüneteket az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, a „Stroke Therapy and Prevention in the Light of Recent Advances‟ (A stroke kezelése és megelőzése a legújabb kutatások fényében) című tanácskozás levezető elnöke.

Vécsei László
Vécsei László

 

Minden perc számít 

Vécsei László szerint rendkívül fontos a felvilágosítás. Tudatosítani kell az emberekben, hogy oda kell figyelni még például a múló gyengeséggel, szédüléssel járó, akár csak néhány percig tartó neurológiai tünetekre is, hiszen ezek később már sokkal súlyosabb formában jelentkezhetnek ismét. Mihamarabb neurológus szakorvoshoz kell fordulni, amennyiben pedig bekövetkezne a stroke, a beteget haladéktalanul neurológiai intézménybe kell szállítani.

„»Time is Brain« – idézte a sürgősségi neurológiai ellátás mottóját az akadémikus. – Az idő kulcsfontosságú az agyállomány megmentése szempontjából. Minél később kerül a páciens gyógyintézménybe, annál nagyobb az agyszövet súlyos károsodásának valószínűsége."

A köznyelvben a stroke-ot ugyan agyvérzésnek nevezik, azonban csupán az esetek 15 százalékában van szó valódi vérzésről, 85 százalékban érelzáródás következtében alakul ki az agyi infarktus.

„Körülbelül 4,5 óra áll a rendelkezésünkre, amely alatt jó eséllyel oldhatjuk fel a vérrögöt. A másik lehetőség egy igen komoly felkészültséget igénylő beavatkozás, amelynek során a vérrögöt mechanikusan távolítják el az érpályán keresztül felvezetett eszköz segítségével. Ezek az eljárások érdemben javítják az agyi infarktuson átesett betegek távlati prognózisát" – mutatott rá az időfaktor fontosságára Vécsei László.

 

A szélütést valójában megelőzni kellene

„A betegség kockázati tényezői közé sorolható a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az elhízás, a cukorbetegség - ismertette a professzor. – A szélütést azonban valójában megelőzni kellene. Sokat tehetünk ennek érdekében a növényi alapanyagban gazdag, zsírszegény étrenddel, rendszeres testmozgással, szigorú testsúlykontrollal. Fontos feltétele a megelőzésnek a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, valamint a hipertónia gyógyszeres kezelése. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a terápia prevenciós célú, a panaszmentes betegek közül sokan feleslegesnek ítélik a vérnyomáscsökkentők szedését."

A prevenció magában foglalja a vércukor és a vérzsírok szintjének időszakos kontrollját és szükség esetén gyógyszeres kezelését, valamint a dohányzás teljes mellőzését.

„Rendkívül fontos kérdés a rendezetlen szívműködés időben történő felismerése, ennek következtében ugyanis vérrög képződhet a szívüregben. Ez leszakadhat, a vérárammal eljuthat valamelyik agyi érbe, és elzárhatja. Az alvadásgátlók alkalmazása csökkenti a vérrögképződés veszélyét, a korszerű készítmények ráadásul nagyobb biztonsággal alkalmazhatók, mint a korábbi szerek" – magyarázta Vécsei László. 

Neves szakértők a Magyar Tudományos Akadémián 

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában november 27-én tartandó konferenciáról Vécsei László elmondta, hogy a szervezők prominens tudósokat, nemzetközi és hazai neurológiai és stroke-társaságok vezetőit hívták meg.

„A konferencián előadást tart Michael Brainin neurológusprofesszor, az osztrák stroke-ellátás egyik meghatározó személyisége, a Stroke Világszervezet megválasztott elnöke, aki a legújabb terápiákról, így a vérrögök oldásáról és eltávolításáról beszél majd" – mondta el az akadémikus.

Nathan Bornstein izraeli professzor, a Stroke Világszervezet alelnöke azokat a tényezőket ismerteti, amelyek alapján valószínűsíthető a stroke utáni szellemi hanyatlás: „A beteg hangulata, illetve bizonytalan járása alapján lehet bizonyos következtetéseket levonni a kognitív funkciók távlati sorsáról."

„Előadást tart David Russel, az Európai Stroke Társaság egyik vezető tisztségviselője. A norvég professzor a nyaki verőerek meszesedésével foglalkozik, az ott kialakuló instabil plakkokat vizsgálja, amelyekből könnyen alakul ki agyér-embólia" – mondta Vécsei László.

A rendezvény meghívott előadója Csiba László, az MTA doktora, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, aki előadásában az ultrahangos vizsgálatok hatékonyságát elemzi a stroke, valamint a szélütés kockázatát növelő betegségek esetében. Bereczki Dániel, az MTA doktora, a Magyar Stroke Társaság elnöke a hazai stroke-ellátásban az elmúlt harminc évben elért eredményeket ismerteti, valamint a rendszer aktuális gondjait elemzi.