137220
Az MTA hírei
Vissza
2015. 11. 27.

A matematikai szépségről tartott előadást Lovász László a Magyar Tudomány Napján Erdélyben

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat erdélyi központi rendezvénye a Magyar Tudomány Napja volt. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezte kolozsvári fórum fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke volt, aki a matematikai szépségről tartott előadást. Lovász László Kolozsváron tanácskozást folytatott az MTA erdélyi külső tagjaival is.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az 1859-ben alapított, akadémiai jellegű erdélyi magyar tudományos társaság 14. alkalommal rendezett tudományos fórumot a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

Lovász László előadást tart a matematikai szépségről
Lovász László előadást tart
a matematikai szépségről

A 2002-ben indult konferenciasorozat célja, hogy a különböző tudományágak és tudományos műhelyek számára teret biztosítson az elért eredmények megvitatására, valamint a jövőbeni feladatok kijelölésére és egyeztetésére. Az idei fórumot hagyományos helyszínen, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották november 20-án.

A konferencia fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke volt, akit az egyesület elnöksége az EME alapítójáról, gróf Mikó Imréről elnevezett emléklappal tüntetett ki az EME tudományos kutatói és ismeretterjesztő munkássága folyamatos és hatékony támogatása elismeréseként.

Szépség és matematika

A konferencia nyitóelőadását Lovász László tartotta. Mint mondta, a Magyar Tudomány Ünnepe egyik fő célja az ismeretterjesztés. Minél jobban megértik az emberek a tudományos módszerek és gondolkodás lényegét, annál inkább visszaszorulnak az áltudományok – ezért is fontos, hogy a kutatók élő kapcsolatot építsenek ki a társadalommal.

Az MTA elnöke a matematikai szépségről megfogalmazott számos vélemény közül többek között G. H. Hardy számelmélettel foglalkozó brit matematikusét idézte, aki szerint „a szépség az első teszt: nincs helye a világban a csúnya matematikának”. Vele ellentétben Ludwig Boltzmann osztrák elméleti fizikus, a statisztikai mechanika megalapozója úgy vélekedett, hogy „az eleganciát a cipészekre és a szabókra kell hagyni”. Nem véletlenül kapcsolódik a szépség fogalma a művészethez – mondta a Wolf-díjas matematikus –, tehát a kérdés az, hogyan találhatunk szépséget egy olyan, száraznak és unalmasnak tartott tudományterületen, mint a matematika, amelyet ráadásul a diákok nagy része nem kedvel.

Kocsis Károly, az MTA Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottságának elnöke, az MTA levelező tagja köszönti a konferenciát
Kocsis Károly, az MTA Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottságának elnöke, az MTA levelező tagja köszönti a konferenciát

 

A válasz: szépnek tartjuk például a képletekben, szabályokban megjelenő egyszerűséget vagy azt, ahogyan egyetlen összefüggésben összekapcsolhatóvá válnak a matematika különböző területei. Ilyen az Euler-összefüggés: eiπ = -1, amely a pi-szám, az imaginárius egység és az Euler-féle szám révén a geometriát, az algebrát és az analízist fogja össze – magyarázta Lovász László. Az MTA elnöke kitért az olyan szép objektumok, mint M. C. Escher grafikái, az Alhambra színes mozaikjai, valamint a Penrose-csempézés matematikai szempontú elemzésére is.

Magyar tudományosság és tudománynépszerűsítés Erdélyben

A plenáris előadást követően egyetemi rektorok, csoportvezetők, múzeumigazgatók, kutatóintézetek vezetői számoltak be intézményeik tevékenységéről, az erdélyi tudományossághoz való hozzájárulásukról. A konferencia résztvevői képet kaphattak a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tudományos térképéről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemem kutatási eredményeiről, a Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar hungarológiai csoportjának jövőjéről, a kolozsvári református egyháztörténeti kutatócsoport munkájáról, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyó orvosbiológiai kutatásokról.

A Magyar Tudomány Napja című fórum és konferencia résztvevői a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében
A Magyar Tudomány Napja című fórum és konferencia résztvevői a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében

 

A társadalomtudományok területén beszámoló hangzott el a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folyó vizsgálatokról, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság tudományszervező tevékenységéről, valamint a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár tudományos és tudománynépszerűsítő munkájáról. Majd az erdélyi múzeumok igazgatói ismertették, hogy intézményeik mivel és hogyan járulnak hozzá a régió kulturális és tudományos életéhez. Az előadás-sorozatot a házigazda intézmény főtitkára, Bitay Enikő zárta, aki „A múlt értékei, a jelen kutatásai, a jövendő céljai az Erdélyi Múzeum-Egyesületben” című előadásában ismertette az EME kutatóműhelyeiben, könyvtárában, szakosztályaiban folyó tudományos kutatómunkát és tudománynépszerűsítő tevékenységet.

Tanácskozás az MTA Kolozsvári Területi Bizottságában

Lovász László kolozsvári látogatásának másnapján az MTA Kolozsvári Területi Bizottságában folytatott eszmecserét az Akadémia romániai külső tagjaival, a Bizottság vezetőivel és szakbizottsági elnökeivel, valamint a romániai magyar felsőoktatási intézmények vezetőivel, fiatal kutatókkal.

A konferencián a romániai magyar tudományos intézmények és múzeumok vezetői számoltak be kutatási terveikről, eredményeikről
A konferencián a romániai magyar tudományos intézmények és múzeumok vezetői számoltak be kutatási terveikről, eredményeikről