131494
Az MTA hírei
Vissza
2013. 03. 06.

A Magyar Tudományos Akadémia élen jár az Open Access kérdésében

A Magyar Tudományos Akadémia életbe léptette a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének, az Open Access irányelveit. Pálinkás József elnök döntése alapján 2013 első félévében az MTA létrehozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogató alapot.

A tudományos munkát az adófizetők világszerte többszörösen megfinanszírozzák. A kutatásokat közpénzeken fizetett tudósok végzik, tanulmányaikat, könyveiket a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Magyarország az elektronikus formában elérhető folyóiratok előfizetésére 2013-ban 3,9 millió eurót fordít, a nyomtatott folyóiratok megrendelése pedig további jelentős összegbe kerül.

     Kutatói kezdeményezésre néhány éve nemzetközi mozgalom indult olyan folyóiratok alapítására, amelyeknél a tanulmányokkal kapcsolatos adminisztratív költségeket a szerzők vagy az őket alkalmazó intézetek fedezik. Ennek köszönhetően a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményei mindenki számára hozzáférhetővé válhatnának. A folyamatban áttörést jelenthet Barack Obama elnök tudományos tanácsadójának, John P. Holdrennek február 22-i bejelentése, miszerint a nagy amerikai kutatásfinanszírozó szerveknek ki kell dolgozniuk annak szabályait, hogy a közpénzből finanszírozott tudományos kutatások eredményei, így a folyóiratokban megjelent tanulmányok a megjelenéstől számított egy éven belül szabad hozzáférésűvé váljanak.

     "Az akadémiai kutatóhelyek és a kutatók számára kiemelten fontos a tudományos publikációk hosszú távú megőrzése és a tudományos közösség számára való hozzáférhetővé tétele. Ennek érdekében az Akadémia lehetővé kívánja tenni az akadémiai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások központi archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzáférését"  – fogalmazzák meg célként az MTA 2013 januárjától hatályos irányelvei.

   Az irányelvek a kutatók által munkaköri kötelezettségként, tudományos tevékenységükkel összefüggésben alkotott közlemények kezelésére, megőrzésére és hozzáférhetővé tételére vonatkoznak. Hatályuk az MTA irányítása alá tartozó kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a bennük működő Lendület-kutatócsoportokra és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája keretében működő kutatócsoportokra, valamint az ezekben dolgozó kutatókra terjed ki. Az irányelvek szerint a közzététel módja lehet a munkák önarchiválással történő intézményi vagy tudományterületi repozitóriumban való elhelyezése. Történhet első közlésként nyílt hozzáférésű időszaki lapban vagy nyílt hozzáférésű kiadónál. A már megjelent műveket a kutatóhelyek és a kutatók önarchiválás útján az MTA Könyvtárának nyilvános hozzáférésű repozitóriumában helyezhetik el.

     Az MTA elnökének döntése alapján a Magyar Tudományos Akadémia még ez év első félévben létrehoz egy alapot a magyarországi kutatási eredmények szabad hozzáférésű publikálásának támogatására. A tervek szerint ebből a forrásból tudományterületenként a legkiválóbb tanulmányoknak az impaktfaktoruk alapján a felső 15-20 százalékba tartozó folyóiratokban való publikálását támogatnák, megkövetelve a kutatóhely és a kutatási program hozzájárulását is. Pálinkás József ugyanakkor kezdeményezi az Emberi Erőforrások Minisztériumánál egy összkormányzati, szabad hozzáférésű publikációs politika kialakítását is az átállás első néhány évének pénzügyi támogatása érdekében.

      "Az átállás összetett folyamat, hiszen a mai üzleti modellről egy új, logikusabb, olcsóbb modellre kell a világ tudományos eredményeinek kommunikációját átállítani. Ez pénzbe kerül, mivel a nyílt hozzáférésű publikálás esetében ki kell fizetni a közlés költségeit. Ahhoz képest azonban, hogy például Magyarország mennyit költ folyóiratok előfizetésére, hosszú távon a költségek csökkenésével számolhatunk"  – hangsúlyozta Pálinkás József. A releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való hozzáférés nyilvánosságából származó további előnyök hatása a tudományra jelenleg még felmérhetetlen, tette hozzá az elnök.