136477
Az MTA hírei
Vissza
2015. 06. 11.

A környezetvédelemhez megfelelő kutatói háttérre is szükség van

A gyepek stabilitását meghatározó mechanizmusok megértéséhez, a hazai földikutyafajok jobb megismeréséhez és hatékonyabb védelméhez, valamint a jelenleg alkalmazott időjárás- és klíma-előrejelzési modellek pontosításához járulhatnak hozzá azok az eredmények, amelyeket az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismert el.

„Naponta érezzük a klímaváltozás hatásait, és látjuk a biodiverzitást veszélyeztető jelenségeket. E negatív folyamatok megállításához megfelelő kutatói háttérre van szükség" – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj idei ünnepélyes átadásán. Az akadémikus kiemelte: a Magyar Tudományos Akadémia a 2010-ben alapított elismeréssel is azt kívánja kifejezni, mennyire fontos számára a környezetvédelem ügye. „Amikor az Akadémia fiatal kutatókat ismer el, akkor a jövőre gondol" - fogalmazott Török Ádám, arra buzdítva a három díjazottat, hogy továbbra is a környezetvédelem iránt elkötelezetten folytassák tudományos munkájukat.

Török Ádám a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese jelenlétében adta át.

A díjátadás után. Balról Jobbra: Török Ádám, Vincze Miklós,Németh Attila, Kelemen András, Barnabás Beáta
A díjátadás után. Balról: Török Ádám, Vincze Miklós, Németh Attila, Kelemen András, Barnabás Beáta

 

Az élő környezettudomány (botanika) témakörben Kelemen András, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa kapta meg a díjat „A produktivitás és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők: növényi stratégiák és avarhatás szikes és löszgyepekben" című pályamunkájáért. A tanulmány első szerzős publikációként a Journal of Vegetation Science színvonalas nemzetközi folyóiratban jelent meg. Hazánkban elsőként vizsgálja a fajgazdagság és a különböző növényi stratégiák sikerességének változását széles produktivitási gradiens mentén. A pályamű témája a produktivitás-fajgazdagság kapcsolatok elemzése szikes és löszgyepek alkotta mozaikos tájban. A cikk haranggörbével leírható összefüggést mutat ki a produktivitás és a fajgazdagság között, amelynek legfőbb oka a gyepterületeken jelen lévő eltérő avarmennyiségekben keresendő. A tanulmány eredményei jól hasznosíthatóak a gyakorlati természetvédelemben, és hozzájárulnak a gyepek stabilitását meghatározó komplex mechanizmusok megértéséhez.

Az élő környezettudomány (zoológia) témakörben Németh Attilát, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport posztdoktor kutatóját jutalmazták. A „Hogyan írhatják át tudományos kutatások a természetvédelmi prioritásokat? – A Kárpát-medence bennszülött földikutyafajainak evolúciója, rendszertana és védelme" című pályamunkája alapját is képező, tudományos közleményekben bemutatott kutatási eredményei a Kárpát-medence földikutyáinak jobb megismerése mellett megőrzésük tudományos megalapozásául is szolgálnak. A Németh Attila által folytatott kutatási projekt ötvözi az őslénytani és a biológiai megközelítést, mindkét terület legmodernebb módszereit aknázva ki. Kutatásainak eredményeként alapvetően változott meg a Kárpát-medencei földikutyák tudományos és természetvédelmi megítélése, jelentősen átértékelve a hazai emlősvédelem prioritásait. Vizsgálatai megmutatták, hogy e Kárpát-medencében kialakult, endemikus emlősfajok a szárazföldi gerincesek közül talán a legjelentősebb természeti értéket képviselik hazánkban. A hazai állatfajok természetvédelmi besorolásának aktualizálása során a kutatásaiból nyert ismeretek birtokában és személyes közreműködése révén a hazai földikutyafajok a legmagasabb védettségi kategóriába kerültek, mivel fennmaradásukat számos közvetlen veszélyeztető tényező fenyegeti.

Az élettelen környezettudomány témakörben Vincze Miklóst, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport posztdoktor kutatóját ismerték el „Referenciavizsgálatok egy forgó, differenciálisan fűtött rendszerben: a baroklin hullámdinamika kísérleti és numerikus összehasonlító vizsgálata (Benchmarking in a rotating annulus: a comparative experimental and numerical study of baroclinic wave dynamics)" című pályamunkájáért. A cikk első szerzős publikációként jelent meg a Meteorologische Zeitschrift című, rangos nemzetközi folyóiratban. A pályamunka környezetvédelmi szempontból újszerű megközelítést alkalmaz a légköri szennyeződésterjedés nagyskálájú tulajdonságainak vizsgálatára. Vincze Miklós egy viszonylag egyszerű berendezés alkalmazásával laboratóriumi méréseket végez, amelyek alapján a jelenleg alkalmazott időjárás- és klíma-előrejelzési modellek pontosítására nyílik lehetőség. A meteorológiai modellezésben ez idáig ilyen jellegű laboratóriumi kísérleteket még nem végeztek, és mivel a valódi légkör nagyskálájú áramlásaival kísérletek nem is végezhetők, a pályamunka alapvető előrelépést jelent a környezettudományban. A fiatal kutató tevékenységében kiemelkedő, hogy laboratóriumi kísérleti megközelítést használ, ami nemzetközi szinten is új és figyelemre méltó.

A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj

Az elismerést 2010-ben alapította az MTA. A hagyatékának egy részét a Magyar Tudományos Akadémiának felajánló dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően létrehozott elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A díjjal egyszeri, bruttó 200 ezer forinttal járó jutalom jár. A pályázattal elnyerhető pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását.