137247

Kínai nyitás

Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottság képviselői 2015. november 23-24-én látogatást tettek a Kínai Hadtudományi Akadémián (CAMS), Pekingben. A formális kapcsolatfelvételre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében szervezett tanulmányút nyújtott lehetőséget. A delegációt Padányi József bizottsági elnök vezette, a delegációnak tagja volt Szenes Zoltán korábbi elnök (2008-2014), Szendy István egyetemi tanár és P. Szabó Sándor egyetemi docens. Az akadémiával az NKE két éve tart kapcsolatot, amely elsősorban egy-egy rendezvényre, meghívásra korlátozódtak. A mostani látogatás célja a kapcsolatok intézményesítése, együttműködési megállapodás előkészítése, a magyar hadtudomány oktatási és kutatási intézményeivel való szervezett kapcsolattartás elősegítése volt.

 

 

A Kínai Hadtudományi Akadémiát 1958-ban alapították a „nemzeti védelem, a fegyveres erők fejlesztése és a katonai műveletek kutatása” céljából, első elnöke Ye Jianying marsall volt. Bár az akadémia szervezeti-költségvetési szempontból a kínai hadsereghez (PLA) tartozik, irányítását a Központi Katonai Bizottság (CMC) látja el. Az akadémia fontos szerepet játszott a PLA reguláris haderővé történő átalakítása területén (60-70-es évek), a fegyveres erők „stratégiai váltásában‟ (80-as évek), az információs technológia bevezetésében és fejlesztésében (2000-es évek), valamint napjaink modernizációs folyamataiban. A Xi Jinping kínai elnök (egyben a CMC elnöke) közelmúltban bejelentett haderőreformjának kidolgozásában is jelentős részt vállalt az akadémia.

A hadtudomány elismert diszciplína Kínában (alapítója Szun Ce, akinek munkásságát kétévente szervezett nemzetközi szemináriumon ápolják), vezető kutatási intézete a CAMS, amely egyben koordinációs hatáskörrel is rendelkezik a katonai K+F+I vonatkozásában. Mivel 1957-ben Kínában megszüntették az „egy tudományos akadémia" felépítést (az MTA is két központi, a természettudományi (CAS) és a társadalomtudományi (CASS) akadémiával van közvetlen kapcsolatban), a hadtudományi akadémia külön működik. Kína méreteinél fogva (2500 egyetem, ebből mintegy 100 katonai, 8800 kutatóintézet, amelyből 50 katonai) bonyolult akadémiai hálózattal rendelkezik, amelyben általában akadémia, intézet, kutatóközpont szervezeti tagozódást követ. A meghatározó, országos hálózattal rendelkező intézmények akadémia nevet viselnek, amely elnevezés még a két központi akadémia „alárendelt" intézményeinek is kijár (pl. Matematikai és Rendszerelméleti Akadémia a CAS-on belül, vagy a Gazdasági Stratégiai Akadémia a CASS részeként). 

A Kínai Hadtudományi Akadémia öt osztállyal (katonai stratégia, hadművészet és doktrína, haderő-fejlesztés, hadtörténelem, nemzetközi védelmi kutatások) és öt kutatóközponttal (védelempolitika, USA-Kína katonai kapcsolatok, katonai konfliktusok, határ- és partvédelem, civil és katonai kapcsolatok, politikai munka a haderőben) rendelkezik. A CAMS-nak saját kiadója van, öt katonai folyóiratot ad ki (kínaiul), hozzá tartozik a PLA Hadtudományi Könyvtára és Levéltára, valamint posztgraduális oktatást és PhD képzést (hadtudomány) is folytat. Az akadémia intézményeiben 1000 fő dolgozik, amelyből 800 kutató és tudományos szakember. A kapcsolattartás nyelvi kihívást is jelent, amely az angol nyelven kívül felértékeli a kínai és orosz nyelvtudást egyaránt.

Az akadémiai tárgyalások során Padányi József bizottsági elnök ismertette a katonai felsőoktatás és a magyar hadtudomány helyzetét, szervezési megoldásait, vázolta az együttműködés lehetőségeit. A kínai delegációt Nie Songlai vezérőrnagy, osztályelnök (Nemzetközi védelmi tanulmányok) vezette, amelyben valamennyi osztály képviselte magát. Másnap délelőtt Szenes Zoltán tartott plenáris előadást az akadémia kutatóinak és hallgatóinak „A NATO és az EU szerepe Európa biztonságában" címmel. A tárgyaló felek megegyeztek az együttműködés folytatásában, a kapcsolatrendszer intézményesítésében, a kutatói és oktatási kooperáció jövőbeni formáiban.

Az MTA Hadtudományi Bizottság kínai látogatása jól illeszkedik az MTA kínai akadémiai kapcsolatrendszerébe, különösen a Kínai Társadalomtudományi Akadémiával 2014-ben aláírt „Modern Magyarország és Kína" c. közös kutatási projektbe.