136281

Elhunyt Kovács Ferenc, az MTA rendes tagja

Emlékezés Kovács Ferencre, az MTA rendes tagjára

Kovács Ferenc professor emeritus, Állami-díjas akadémikus, a modern állathigiéniai tudomány magyarországi megalapítója, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság alapítója és tiszteletbeli elnöke. A híres Marek-Mócsy állatorvosi iskola tagjaként indulván, egy évtizedes belgyógyászati és öt évtizedes állathigiéniai munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett a kutatás, graduális és posztgraduális oktatás terén. Maradandót alkotott, amikor 1962-ben létrehozta az önálló Állathigiéniai Tanszéket, amelynek 1963-tól tanszékvezető egyetemi tanára lett. A tanszék a mezőgazdaság akkoriban legégetőbb problémáival foglalkozott, mint pl. a nagyüzemi állattartás állategészségügyi következményei, a mikotoxinok megjelenése a táplálékláncban, a környezet terhelése hígtrágyával és nehézfémekkel, az immunstátusz és a betegségek összefüggése. Ezeket a témákat multidiszciplináris megközelítésben, többféle végzettségű szakemberek közreműködésével vizsgálta.
Állathigiénia c. tankönyve három kiadást ért meg, emellett 8 tan- vagy kézikönyv és több mint 300 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt. 1970-ben megalapította a Nemzetközi Állathigiéniai Társaságot, amelynek 6 éven át elnöke volt, majd az időközben világszövetséggé fejlődött társaság egykori alapítóját tiszteletbeli tagjává, később tiszteletbeli elnökévé választotta. Kovács Ferenc mint állatorvos kutatató, az állathigiénia tantárgy megalkotásával és bevezetésével nagy nemzetközi elismerést szerzett, amit több díszdoktori (doctor honoris causa) oklevele is fémjelez (a Bécsi és a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a Hannoveri és a Kassai Állatorvosi Főiskola, a Pannon Agrártudományi Egyetem és a Nyugat Magyarországi Egyetem).
1961 és 1990 között 26 éven át vezette az Állatorvostudományi Egyetemet rektorként vagy rektorhelyettesként, melynek során az agrárium fénykorának lehetőségeit kihasználva, elérte egyetemének átépítését és jelentős bővítését. Vezetői munkásságához fűződik a szakállatorvos-képzés és a rendszeres továbbképzés bevezetése. Tisztában volt a nemzetközi kapcsolatok jelentőségével, amelyet először a KGST országokból, később a nyugati társintézményekből történő kutatócserével, közös kutatásokkal és tudományos rendezvényekkel segített elő. Mindezek betetőzéseként még a rendszerváltást megelőzően megszervezte és 1988-ban elindította az idegen nyelvű állatorvosképzést, amivel megalapozta a későbbi angol nyelvű képzést és elősegítette, hogy az európai országok oklevelünket elismerjék. Ma az összes hallgatói létszám több mint fele külföldi, ami jelentősen hozzájárul az intézmény fenntartásához és öregbíti a magyar állatorvos-képzés nemzetközi megbecsülését. Nevéhez fűződik az intézmény 175, majd 200 éves jubileumának megszervezése is.
1990-től a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán (akkori: Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Kara) kutatóprofesszorként dolgozott. Itt folytatta azt az MTA által támogatott kutatómunkát, amely a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok (mikotoxinok, nehéz fémek, nitrit/nitrát, növényvédő szerek stb.) élettani veszélyeinek kísérletes munkán alapuló feltárása, és amellyel hazánkban egyedülálló multidiszciplináris kutatásokat indított meg. A kutatások mellett kiemelten támogatta a doktoranduszok képzését és kutatási programjait, amiért az Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola Tanácsa örökös tiszteletbeli elnökének választotta meg.

Kovács Ferenc az MTA Agrártudományok Osztályának 1990-től hat éven át elnökhelyettese, majd a következő akadémiai ciklusban az osztályt egyedülállóan szervezve alkotó elnöke volt. Az MTA következő korszakában megvalósította Kosáry Domokos „kezdeményező" akadémiáját, majd Glatz Ferenc felhívására a „nemzet tanácsadójaként" való szolgálatát. Kosáry Domokos MTA elnök „folyamatosság fenntartására" vonatkozó koncepcióját is példaszerűen valósította meg akadémiai munkájában, ami maradandó kiadványok formájában közkinccsé és országformáló erővé vált. Az akadémiai stratégiai kutatások keretében vezette az „Agrártermelés az ezredforduló Magyarországán" programot, összeállítva az „Agrártermelés tudományos alapozása" című kiadványt. A program keretében könyvként megjelent munkákat maga szerkesztette, az egyik kötetben saját kutatásai alapján megírta a nagy veszteségeket okozó mikotoxinok kárelhárítását. Mint osztályelnök bevezette és évről évre kiadta az Agrárosztály tájékoztatóját. Ez az összefoglaló éves jelentés közelebb hozta egymáshoz az igen eltérő tudományterületeket. De Kovács Ferenc állította össze „Az MTA Agrárosztály 50 éve, 1949-1999" című jubileumi kiadványt is, ami azóta is a tudomány folyamatosságának és a szakmák összehangolásának mintaképe. Az Arany János Közalapítvány Darányi Ignác kuratóriumának elnökeként és a Darányi klub vezetőjeként is sokat tett a szakemberek együttgondolkozásának szolgálatában.
Munkásságát olyan kitüntetésekkel ismerték el, mint az Eötvös Loránd Díj, a Tessedik Sámuel Emlékérem, a Hutÿra Emlékérem, a Marek Emlékérem, a Pavel Adami Emlékérem, az Oscar Röhrer Emlékérem, a Szkrjabin Emlékérem, valamint a Semmelweis Emlékérem. Állami díjast. 2012-ben életműve elismeréseként elnyerte a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Szülőfaluja, Somogyszentpál díszpolgára.